Belgrádban kezdte meg kétnapos szerbiai látogatását tegnap Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca parlamenti államtitkára. Elsőként a hamarosan átadásra kerülő belgrádi Magyar Kulturális Intézethez látogatott, ahová Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete kísérte el. Ezután találkozott Aleksandar Vučić szerb kormányfőhelyettessel, a Szerb Haladó Párt elnökével, majd Ivan Mrkić külügyminiszterrel is. Az államtitkár délután Csókára látogatott, ahol részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség programbemutató rendezvényén, s találkozott Pásztor István pártelnökkel, Balázs Ferenccel, Csóka polgármesterével, a VMSZ községi szervezetének elnökével, Kormányos Lászlóval, a csókai Művelődési és Oktatási Központ igazgatójával, továbbá a VMSZ köztársasági képviselőjelöltjeivel: Pásztor Bálinttal, Varga Lászlóval, Kovács Elvirával, Fremond Árpáddal, Pék Zoltánnal és Vicsek Annamáriával.
A Magyar Kulturális Intézet megtekintését követően Németh elmondta: nagy örömet jelent számára, hogy a magyar állam végre be tud pótolni egy néhány évtizedes hiányt, történetesen azt, hogy éppen Belgrádban és Zágrábban nem rendelkezett kulturális intézettel.
– Bízunk abban, hogy napokon belül megkezdheti a működését ez az intézet, s hogy a választások után a miniszterelnök úr személyes jelenlétében fel is tudják majd avatni azt. A magyar–szerb kulturális kapcsolatok teljes spektrumát fogja majd áttekinteni ez az intézmény, nagy hangsúlyt fog azonban a tudományos életre is fektetni. A magyar–szerb vegyes akadémiai történészbizottság munkáját nagy elvárás övezi, ezt látványosan segítheti a jövőben a kulturális intézet is – értékelte az államtitkár.
SZOROS, BARÁTI KAPCSOLATOK
Az Aleksandar Vučićtyal folytatott megbeszélések témáját a két ország közötti kapcsolatok képezték.
– Magyarország és Szerbia között egy nagyon szoros, baráti viszony alakult ki az elmúlt években. Ebben a miniszterelnök-helyettesnek nagyon fontos szerepe volt, emlékeztetnék itt arra, hogy a szerb–magyar megbékélés folyamatában kulcsszerepet vállalt, ő terjesztette a szerb képviselőház elé a határozatot, mely végül is elindítója és mérföldköve volt ennek a megbékélésnek. Az SZHP és a VMSZ közös támogatásával fogadta el a parlament a szóban forgó dokumentumot – foglalta össze Németh Zsolt a megbeszélés után adott nyilatkozatában.
A magyar külügyminisztérium államtitkára közölte: most nagy esélye van annak, hogy miként a Fidesz Magyarországon, az SZHP Szerbiában határozott szerepet vállaljon a kormány létrehozásában. Az együttes kormányülés megszervezésére a két országban esedékes választások miatt már nem volt most lehetőség, de azokat követően mindenképp megtartják ezt az ülést is – tette hozzá. Németh Magyarország támogatásáról biztosította Szerbiát az európai integráció útján. Véleményének adott hangot, hogy a tagjelölti státus elnyerésében és a csatlakozási tárgyalások elindításában is nagy szerepe volt Magyarországnak. A tárgyalások megnyitott három fejezete közül az anyaország különösen az alapvető jogok kérdésköre iránt érdekelt, s azt szeretné, ha a nemzeti tanácsokról szóló törvény és a vajdasági autonómiával kapcsolatos szabályozások olyan megoldást találnának, mellyel nem csökkentenék a vajdasági magyarok meglévő lehetőségeit.
– Az európai integráció gyakorlati vonatkozásait illetően nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az úgynevezett transznacionális infrastrukturális projektumokra. Már megszületett a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításáról szóló, kínai segítséggel végrehajtandó egyezmény, valamint a határ menti fejlesztéseknek is nagy jelentőségük van, szeretnénk három új határátkelőt megnyitni a szerb–magyar határon.
ERŐS POLITIKAI ÉRDEKKÉPVISELET
Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár a két országban zajló választási folyamatokról is beszélt.
– A politikában részt kell venni. Ha nem akarjuk, hogy más döntsön helyettünk, akkor élni kell a lehetőségekkel. A vajdasági magyarok ma nagyon jó helyzetben vannak, erős politikai képviselettel rendelkeznek a szerb parlamentben, öt képviselőjük is van. Ha meg akarja őrizni befolyását a szerb politikában a vajdasági magyarság, akkor ezt a jelenlétet meg kell őrizni, megnyitva a lehetőségét annak, hogy akár fontosabb szerepet is vállaljon a jövőben – hangsúlyozta.
A magyarországi szavazás kapcsán aláhúzta: a vajdasági magyaroknak 104 év után először lesz lehetőségük részt venniük ezeken a választásokon, országgyűlésből nemzetgyűlés lesz az áprilisi voksolás eredményeképp.
