Nagyvárad, Püspökfürdő, Pece-patak, rajta egy tavacska, melynek mérete – évszaktól és vízhozamtól függően – a szobányi és az udvarnyi között ingadozik. Ám ezen az aprócska vízterületen három olyan őshonos élőlény fordul elő, amelyből sehol másutt a világon nincs. A hévízi tündérrózsát, a bordás homorcsa nevű csigafajt, valamint a Rakovita-kele (Scardinius racovitzai) halat nem az ember gyömöszölte ide szenzációkeltés szándékával, hanem az anyatermészet rendelkezett így. Meg arról is Ő tehet, hogy a szóban forgó fajok kizárólag ebben az aprócska vízben találhatók meg.
A termálvizekkel átszőtt terület, amelyen a szóban forgó fajok megtalálhatóak egy négyzetkilométernél kisebb, a vízfelületek pedig ennek csak töredékét alkotják. Az említett halritkaságot ötven-egynéhány évvel ezelőtt fedezték fel.
„Örökös ittléte” ellenére felfedezésére azért került sor csak a – mondjuk így – nemrégiben, mert a szakavatatlan szemlélő simán vörösszárnyúnak nézte. Mellőzve a meredek rendszertani feszegetést, maradjunk annyiban, kétségbeejtően hasonlít közismert rokonára, de bőven rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján megkülönböztethető. Lényegesen kisebbre nő, nagyjai legfeljebb 10–12 centisek, csigolyáinak száma is kevesebb, kizárólag termálvízben él, mellúszói pedig lekerekítettek, míg ezek a vörösszárnyúnál hegyesek. Vaskos testű halacskáról van szó. Endemikus fajnak tekinthető, ami azt jelenti, hogy itt alakult ki, és ma is az eredeti szűk területen él. Szóval haltani csemege a legjavából!
A Rakovita-kele megmaradásának története nem nevezhető felhőtlennek. A termálvíz-kiadnázása következtében a Pece-patak vize lehűlt, megfogyatkozott, a tavat kiszáradás, élővilágát a kihalás fenyegette. Aztán közbeléptek a szakértők.
Futólag mondjuk, hogy a csigákat is megmentették. A kele egyedeivel pedig román és magyar halszakértők kezdtek foglalkozni, tehát szakavatott kezekben van.
Maradt az élettér. Tekintettel arra, hogy a Pece-patak tavastul a Körösök vízrendszeréhez tartozik, a terület gondozását a Mihai V. Togor által vezetett Aqua Crisius szervezet végzi, amely házigazdája volt a Háromhatármenti Együttműködés második találkozójának. Az élőlényritkaságokkal való ismerkedés ennek keretében történt.
