A korrupció elleni harc és a reformok központi helyet foglalnak el a kínai parlament tegnap kezdődött tavaszi ülésszakán, de a városi munkahelyteremtés, valamint a környezetszennyezés elleni küzdelem is kiemelt témaként szerepel a napirenden. Li Ko-csiang miniszterelnökre néhány konkrét program és akcióterv ismertetése vár ezzel kapcsolatban. A haderő és a haditechnika fejlesztésére, valamint az ország védelmi képességeinek erősítésére vonatkozó bejelentése után elsősorban arról kell meggyőznie honfitársait, hogy kormánya miként kívánja biztosítani a – korábbi évekhez képest visszafogottabb – gazdasági növekedést és a feltételeket a korrupció elleni eredményesebb küzdelemhez.
A témaválasztás nem véletlen, hiszen a világ legnépesebb országának polgárai is az egyik legégetőbb problémának tartják a kiterjedt korrupciót. Az 1,35 milliárd lakosú országot irányító egyetlen politikai erő, a 82 millió taggal büszkélkedő Kínai Kommunista Párt (KKP) már bő egy éve új hadjáratot indított a jelenség ellen, mivel a társadalmi és politikai reformok legnagyobb akadályának tartja azt.
A kormányzati offenzíva részeként a KKP illetékes bizottságai tavaly csaknem 182 ezer vezetőt, tisztségviselőt és állami alkalmazottat büntettek meg, ami 13 százalékkal több, mint az előző évben. A hatóságok nem kímélték az igazságszolgáltatás embereit sem: azokra is lecsaptak, akiknek munkahelyi kötelességük (lett volna) a korrupció elleni küzdelem.
Hivatalos közlés szerint a múlt évben 683 bíróra és bírósági alkalmazottra bizonyították rá, hogy készpénzzel vagy egyéb módon vesztegették meg őket. Az ügyészség idén is folytatja a rossz útra tévedt hivatalnokok elleni hajszát, akik közül csak tavaly mintegy 37 ezerrel szemben indított eljárást korrupció gyanúja miatt.
A helyi média rendszeresen beszámol az új korrupciós esetekről, illetve az ezekkel kapcsolatos ítéletekről. A KKP azt szajkózza, hogy a korrupcióellenes kampányban senkit nem kímél a hatóság; a magas rangú tisztségviselők ugyanúgy számíthatnak az ellenőrzésekre és (szükség esetén) a felelősségre vonásra, mint az alacsonyabb beosztású vezetők.
Ezért elképzelhető, hogy még a parlamentben is szóba kerül az a fölöttébb kellemetlen és nagyszabású korrupciós ügy, amelynek egyik főszereplője a befolyásos Csou Jung-kang, aki 2012 novemberében vonult vissza a KKP – mindössze néhány tagból álló – legfontosabb döntéshozó és irányító testületéből. A 71 éves Csou sokáig érinthetetlen volt Kínában. Különösen 2003 óta számított kivételezett személynek, miután átvette a rendkívüli tekintélyű belbiztonsági minisztérium vezetését.
A KKP legfelsőbb vezetésének idősebb tagjai állítólag 2013 nyarán egyeztek bele, hogy Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő fegyelmi vizsgálatot kezdeményezzen ellene. A kínai lapok így már tavaly ősszel arról írhattak, hogy Csou és több rokona, közöttük fia is, valószínűleg érintett az olajiparhoz fűződő hatalmas korrupciós ügyekben.
Azóta két másik korábbi beosztottjára is kiterjesztették a fegyelmi eljárást, őt pedig állítólag hónapokkal ezelőtt házi őrizetbe helyezték. Sok korábbi munkatársához hasonlóan ellene is vizsgálat folyik.
Ha ez valóban így van, akkor a KKP hatvanöt éves kínai egyeduralma alatt először történik meg, hogy a hatóság fegyelmi vizsgálatot indít a párt legfontosabb vezető testületének, az állandó bizottságnak egy volt tagja, azaz Csou ellen.
Csou helyzete akkor ingott meg, amikor két éve állítólag védelmébe vette Po Hszi-lajt, a harmincmillió lakosú Csungking volt pártvezetőjét. Rosszul tette, Pót ugyanis tavaly ősszel vesztegetés, sikkasztás és hivatali visszaélés miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
