Egymilliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Szerbia számára az Egyesült Arab Emírségek: a kölcsönről szóló szerződést csütörtökön írta alá Abu-Dzabiban Lazar Krstić pénzügyminiszter és Hamad Al Hurr Al Suwaidi, Abu-Dzabi végrehajtó tanácsa pénzügyi titkárságának vezetője. A titkárság közleményében kiemelte, hogy a Szerbiának adott kölcsön hozzájárul majd a két állam közötti kapcsolatok erősítéséhez, s hogy a szerződés mindkét fél érdekeit egyaránt szolgálja. A titkárság arra bátorította az Emírségek közszférájából és a magánszektorából származó beruházókat, hogy keressék a szerbiai befektetések lehetőségeit. Al Suwaidi és Krstić egyetértettek abban, hogy a hitel révén sikerült még inkább elmélyíteni a két ország közötti kapcsolatokat. Krstić kifejtette, hogy ezek után várható a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok felfelé ívelése, közös projektumok létrehozása is.
A szerb kormány egy nappal korábban hagyta jóvá a kölcsön felvételét, mely tízéves lejárati idő mellett kétszázalékos éves kamattal rendelkezik. A pénzügyi tárca vezetője azt is közölte, hogy a hitel összegét egy részletben fogják lehívni, amikor megszületnek annak a törvényes előfeltételei is, vagyis amikor a választások után a parlament új összetétele is jóváhagyja az erről szóló jogszabályt 2014 második negyedévében. Krstić megerősítette, hogy az Emírségek nem határozták meg az összeg rendeltetését.
MIRE KÖLTSÜK?
Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke az arab hitel kapcsán úgy vélekedett, annak akkor van létjogosultsága, ha az összeget az állam a korábban, kedvezőtlenebb kamatfeltételekkel felvett kölcsönök visszafizetésére használja ki. Ekképp ugyanis, tette hozzá, csökkenteni lehetne a költségvetés magas kamatok miatti kiadásait. Mindenképp nagy hiba lenne, ha a gazdaságba „pumpálnák bele” a most jóváhagyott összeget, a gazdaság fellendítéséhez ugyanis először éppen az olyan jelentős gondokkal kell az államnak megbirkóznia, mint amilyennek az államadósság vagy a költségvetési hiány nagysága számít – értékelte Vlahović a Kopaonikon zajló gazdasági fórumon. Ugyanitt Miroljub Labus közgazdász véleményének adott, hogy az új hitelt a deficit csökkentésére kellene az államnak fordítania, szerinte csak akkor kellene a kedvezőtlen hiteleket újrafinanszírozni, ha az államnak még több ehhez hasonló kedvező hitelt sikerülne bebiztosítania a közeljövőben.
NÉGYMILLIÁRDOS BERUHÁZÁS?
Időközben további részletek derültek ki a Belgrád víziváros projektummal kapcsolatban, melybe úgyszintén az Emírségekből származó üzletemberek terveznek befektetni. A komplexum 200 létesítményből tevődik majd össze, kétmillió négyzetméternyi üzlethelyiséget és lakást ölel fel. Az előzetes számítások szerint a komplexum egy négyzetmétere kétezer eurót ér majd, aminek alapján kijelenthető, hogy egy négymilliárd eurós befektetésről lenne szó. A bejelentések szerint a külföldiek már érdekeltek lennének az épületegyüttes nyolcvan százalékának felvásárlásában is. A víziváros központi objektumát az a 210 méter magas toronyépület jelentené, melynek első harminc emeletén magas színvonalú szálloda és éttermek működnének, a további húsz szintre pedig üzleti célokra kialakított lakosztályok és irodák kerülnének. A Balkán legnagyobb, 200 ezer négyzetméteren elhelyezkedő bevásárlóközpontja is a víziváros részét képezné, melyet az építészek összekötnének a toronyépülettel. A szabadidő- és sporttevékenységek minden fajtája helyet kapna a kialakítandó pályákon, épületeken belül. Srđan Rupar, a projektum vezetője arról számolt be, hogy már felállították azokat a munkacsoportokat is, amelyek a helyszín vagyonjogi helyzetét hivatottak rendezni. Siniša Mali, a kormányfőhelyettes tanácsadója szerint már közel az a pillanat, amikor Szerbia aláírja a beruházásról szóló szerződéseket az Emírségek befektetőivel.
