Továbbra is feszült a helyzet a Krím félszigeten

A dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságból szerda délután is több hír érkezett arról, hogy fegyveresek jelzés nélküli egyenruhában fenyegetik az ukrán katonákat.

A félszigeten az orosz szárazföldi határnál lévő Kercs városánál megkülönböztető jelzés nélküli egyenruhába öltözött fegyveresek vettek blokád alá egy laktanyát – közölte szerdán a Kerch.FM városi rádió. Az ukrán légvédelmi egység laktanyájához két orosz rendszámú teherautó hajtott. A járművekből mintegy húsz fegyveres szállt ki, többen közülük maszkot viseltek. A fegyveresek körülvették a laktanyát, és követelték az ukrán katonáktól, hogy adják át fegyverüket, aminek utóbbiak nem tettek eleget.

A helyszíni beszámoló szerint az ukrán egységben szolgáló katonák anyái, feleségei a laktanyánál gyülekeztek, és kérték a fegyvereseket, hogy menjenek el. A nők közölték velük, hogy készek megvédeni a laktanyában lévő hozzátartozóikat.

A szevasztopoli kikötőben veszteglő Ternopil nevű ukrán hadihajó parancsnoka, Makszim Jemjeljanenko állítólag közölte, hogy a korvettet és legénységét elvágták a szárazföldi ellátástól. Ezt Jurij Szirotjuk, a Szabadság (Szvoboda) párt parlamenti képviselője a parancsnokkal folytatott személyes beszélgetésére hivatkozva tette közzé a Twitter közösségi portálon.

Az ukrán védelmi minisztérium a nap folyamán közölte, hogy a szintén a szevasztopoli kikötőben veszteglő Szlavutics ukrán hadihajót fegyveresek próbálták elfoglalni, de a legénység ezt megakadályozta. A két ukrán hadihajó napok óta nem tud kihajózni a kikötőből, mert a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta hajói elállják a tenger felé vezető utat.

Ukrán médiajelentések szerint a Krím félsziget déli részén lévő Balaklavában helyi szemtanúk arról számoltak be, hogy a nemrég megválasztott oroszbarát krími kormányfő, Szerhij Akszjonov képviselői fizetésemelés és új hajók vásárlásának ígéretével igyekeznek rávenni az ott szolgáló ukrán határőröket, álljanak át az autonóm terület új vezetésének oldalára. Állítólag a tisztekre közeli hozzátartozóikon keresztül is nyomást próbálnak gyakorolni.

Közben az ukrán határőrség közlése szerint közös műveletet indított „Határ” elnevezéssel a belügyminisztérium és az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), hogy kiszűrje a „szélsőséges és radikális érzelmű orosz állampolgárok” bejutását az országba az ukrán–orosz határon keresztül. Ukrajna keleti és déli szárazföldi határátkelőire újabb határőregységeket vezényelnek, és különleges technikai eszközökkel szerelik fel őket.

SOJGU TAGAD

A Krímben lévő katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán, provokációnak nevezve azokat a fényképeket és videofelvételeket, amelyek alapján orosz katonáknak állítják be az ukrán haderő krími létesítményeit blokád alá vevő fegyvereseket. Az orosz kormány szerdai ülése előtt újságíróknak nyilatkozó miniszter teljes képtelenségnek nevezte azt, hogy az UNIAN ukrán hírügynökség által közölt egyik videofelvételen orosznak ismeri el magát az egyik fegyveres. A sajtóban közölt fotókon és videofelvételeken látható orosz rendszámokat is provokációnak minősítette. (A rendszámokon látható 21-es szám az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csuvasföldet jelöli.)

Szergej Sojgu közölte, nem tud arról, honnan vannak a krími ukrán katonai létesítményeket blokád alatt tartó fegyvereseknek Tigris és Hiúz típusú orosz páncélozott terepjáróik. A miniszter kijelentette, hogy „a Krímben lévő jelzés nélküli katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez”, s hozzátette, hogy az Ukrajnához tartozó félszigeten egyáltalán nincsenek orosz csapatok.

A Kommerszant című orosz napilap szerdai számában ezzel szemben tudni vélte, hogy mely orosz egységek tartózkodnak az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén: az orosz tengerészgyalogság 810-es szevasztopoli dandárjához tartozó erők és a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötővárosban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül.

PUTYIN MOST MÁR SEGÍTENE UKRAJNÁNAK

Az orosz–fehérorosz–kazah vámuniós tagállamoknak mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az igen súlyos gazdasági helyzetben lévő Ukrajnát segítsék ki a válságból – szólított fel Vlagyimir Putyin a szervezet moszkvai csúcstalálkozóján szerdán.

Az orosz államfő egyúttal azt javasolta Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek az úgynevezett Eurázsiai Legfelső Gazdasági Tanács ülésén, hogy – az ukrajnai események miatt” dolgozzanak ki intézkedéseket országaik gazdaságának és exportőreinek a védelmében.

Ukrajna évekig halogatta a csatlakozást a Moszkva által irányított vámunióhoz. Tavaly december végén azonban, miután november végén elállt az európai uniós társulási szerződés aláírásától és az uniós szabad kereskedelmi övezethez való csatlakozástól, a kijevi vezetés lehetségesnek tartotta, hogy kötelezettséget vállaljon a vámunió egyes előírásainak teljesítésére.

NATO-CSATLAKOZÁSRÓL TERJESZTETTEK BE JAVASLATOT

Ukrajnának NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséghez tartozó, legnagyobb létszámú Haza (Batykivscsina) frakció három képviselője. Az előterjesztés szerdán jelent meg a parlament hivatalos honlapján. A törvényjavaslat indoklásában leszögezik: „az, hogy 2010-ben Ukrajna tömbön kívüli országgá minősítette magát, nem vezetett az ország biztonságának erősödéséhez, épp ellenkezőleg, csökkentette védelmi képességeit”.

A dokumentum szerint a szerzők módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának alapjairól és az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és a NATO-csatlakozás.

Egyelőre nem tudni, mikor kerülhet napirendre a törvényjavaslat a parlamentben.

UNIÓS VAGYONBEFAGYASZTÁS

A külügyminiszterek hétfői elvi döntése nyomán az EU-tagállami kormányokat képviselő Tanács szerdán megállapodott abban, hogy befagyasztják 18 ukrán személynek az unióban elérhető vagyonát – közölték Brüsszelben. Az intézkedésről szóló bejelentés „ukrán állami alapok” befagyasztását említi, és a 18 személyt ezen alapok „hűtlen kezeléséért” minősíti felelősnek.

A 18 nevet egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az majd csak az EU hivatalos közlönyében ma megjelenő közleményében lesz olvasható. Így egyelőre azt sem tudni, hogy a 18 személy között van-e Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő.

A szövegezésből arra lehet következtetni, hogy olyan volt ukrán állami vezetőkről van szó, akik külföldön vezetett saját számlájukon helyeztek el ukrán állami eredetű pénzeket. A 18 főt érintő vagyonbefagyasztási döntés egyelőre egy évre szól.

TIZENEGY MILLIÁRD EURÓS SEGÉLY AZ EU-TÓL

Ukrajna összesen 11 milliárd euróhoz juthat hozzá a következő években az Európai Uniótól és a hozzá tartozó pénzügyi intézményektől – jelentette be szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az EU a saját költségvetéséből 3 milliárd eurót, 1,6 milliárd euró kedvezményes kölcsönt és 1,4 milliárd euró támogatást nyújt, emellett pedig Ukrajna összesen 8 milliárd eurót kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). A csomaggal az Európai Unió az Ukrajna gazdasági és politikai reformját elősegíteni hivatott nemzetközi erőfeszítésekhez óhajt hozzájárulni – közölte az Európai Bizottság elnöke.

ELLENTMONDÁSOS BEJELENTÉSEK A PÁRIZSI OROSZ–UKRÁN EGYEZTETÉS MEGHIÚSULÁSÁRÓL

Ellentmondásos hírek jelentek meg szerdán arról, hogy az ideiglenes ukrán külügyminiszter Párizsban tartózkodik-e még. A párizsi ukrán nagykövetség közlése szerint Andrij Descsica ideiglenes ukrán külügyminiszter elutazott, mivel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati diplomácia vezetőinek nyomásgyakorlása ellenére sem volt hajlandó tárgyalni ukrán kollégájával. Az Egyesült Államok azonnal cáfolta a hírt. „Az ukrán miniszter nem ment el és úgy tervezi, hogy Párizsban maradt további egyeztetésekre” – közölte egy neve elhallgatását kérő amerikai diplomata. A Libanont támogató nemzetközi csoport külügyminisztereinek párizsi ülésén John Kerry amerikai külügyminiszter először találkozott orosz kollégájával azóta, hogy Oroszország ellenőrzése alá vonta a Krím félsziget egy jelentős részét. A találkozót követő rövid egyeztetésükön amerikai források szerint Kerry arra kérte Lavrovot, hogy Oroszország és Ukrajna között kezdődjenek közvetlen egyeztetések.