Putyin: Nem akarunk háborút Ukrajnával

Nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkva környéki rezidenciájában tartott sajtótájékoztatóján.

A rendezvényt nem jelentették be előre, csak az úgynevezett elnöki sajtókör vett részt rajta, de a Rosszija 24 állami hírtelevízió élőben közvetítette. Az államfő kimondottan jó hangulatúnak tűnt, amikor körülbelül egy órán át válaszolt Novo-Ogarjovóban az újságírók kérdéseire. Putyin először szólalt meg azóta, hogy a múlt szombaton a parlament felsőháza felhatalmazta: „az orosz honfitársak védelmében, a rendkívüli ukrajnai társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig” orosz fegyveres erőket vethet be Ukrajna területén.

Az orosz államfő közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. Csak akkor döntene az orosz katonák bevetéséről, „ha meg kellene védeni az ukrán lakosságot” – mondta. Hozzátette: „Ha Kelet-Ukrajnában törvényellenes cselekmények történnek, és az ott élők segítséget kérnek Moszkvától, Oroszország jogot formál arra, hogy a rendelkezésére álló eszközöket alkalmazza.”

Az orosz elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását. Tagadta, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét. Az orosz elnök azt is hangoztatta, hogy Oroszország humanitárius missziót teljesít az ukrajnai oroszok támogatásával, és nem akar senkinek diktálni.

Putyin elmondta, hogy 22 ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek, és több tucat SZ–300-as légvédelmi rakétakomplexum áll a félsziget kormányzatának ellenőrzése alatt. A politikus közölte, hogy az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez. Mint mondta, meggyőződése, hogy „az ukrán és az orosz katonák a barikádnak ugyanazon az oldalán fognak harcolni”.

Vlagyimir Putyin kijelentette, ha döntést hozna – a parlament felsőházának felhatalmazása alapján – orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásáról, akkor azt a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban tenné. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna törvényes elnöke, Viktor Janukovics fordult Moszkvához ezzel a kéréssel.

MOSZKVA NEM AKARJA ELCSATOLNI A KRÍMET

Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozhatna, „csak maguk a lakosok szabad véleménynyilvánítással és biztonságos feltételek között határozhatják meg és kötelesek meghatározni saját jövőjüket” – jelentette ki Vlagyimir Putyin Novo-Ogarjovóban.

Putyin azt állította, hogy az Ukrajna területi egységének biztosításáról 1994-ben Budapesten aláírt memorandum nem vonatkozhat a jelenlegi ukrán vezetésre, mivel az – ahogy azt szavai szerint Ukrajnában is állítják – forradalom útján került a hatalomra. Az orosz államfő azt mondta, egyet kell értenie a Kreml szakértőivel abban, hogy a forradalom révén Ukrajna területén új állam jött létre. „Sem ezzel az (ukrán) állammal, sem vele kapcsolatban semmilyen bennünket kötelező dokumentumot nem írtunk alá” – szögezte le.

Az orosz államfő megerősítette álláspontját, mely szerint Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Megismételte a Kreml által többször is hangoztatott véleményt, hogy továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra.

Putyin azt mondta, hogy nem tud olyan ukrajnai vezetőt megnevezni, akit most partnerének tekinthetne a szomszédos országban. „Nincs államfő és az országos választásokig nem is lehet” – jelentette ki, és hozzátette, hogy Moszkva csak azt a választások útján létrejövő hatalmat tekinti törvényesnek, amely nem az erőszak nyomása alatt jön létre.

KIJEV: CSAK A PARLAMENT HÍVHAT BE KÜLFÖLDI CSAPATOKAT

Nyilatkozatot fogadott el kedden az ukrán parlament, amelyben emlékeztette Oroszországot, hogy katonai csapatokat csakis a törvényhozás hívhat be az országba. A nyilatkozatot a 450 fős Verhovna Rada 331 jelen levő képviselőjéből 239-en támogatták, ellenszavazat nem volt. „Ez az ukrán jogszabályok és az alkotmány szerint a parlament kizárólagos kompetenciája” – emelte ki Olekszandr Turcsinov házelnök.

A parlamenti állásfoglalás lényegében Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövetnek a világszervezet Biztonsági Tanácsában hétfőn elhangzott közlését utasítja vissza, amely szerint Viktor Janukovics ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában.

JACENYUK: UKRAJNA KÉSZ „ÚJ STÍLUSÚ” KAPCSOLATOKRA OROSZORSZÁGGAL

Kijev kész „új stílusú” kapcsolatokat kiépíteni Moszkvával, ha az tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, beleértve az ország külpolitikai irányvonalának szabad megválasztását – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijevi sajtótájékoztatóján kedden. Ismételten hangsúlyozta: nincs semmi jogalapja annak, hogy Oroszország megszegjen több kétoldalú megállapodást, és katonáit egy szuverén állam területére vezényelje. „Ezért újra felszólítjuk az orosz kormányt és az orosz elnököt, hogy azonnal hagyjon fel a katonai agresszióval Ukrajna területén” – szögezte le.

Arszenyij Jacenyuk megerősítette, hogy Kijev külpolitikai irányvonalában az Európai Unióval való társulást választja.

A kormányfő emlékeztetett Moszkva szemrehányásaira, amelyek szerint az ellenzék nem teljesíti a február 21-én Vikor Janukovics akkori elnökkel kötött egyezségben foglaltakat. Jacenyuk ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy éppen Janukovics volt az, aki az ukrajnai belpolitikai válság rendezését célzó megállapodást megszegte.

Jacenyuk kifejtette, hogy a megállapodásban foglaltak alapján a parlament alkotmányos többséggel szavazta meg a 2004-es alaptörvényhez való visszatérést, aminek aláírását Janukovics másnap nyilvánosan megtagadta, és ezzel felrúgta az egyezséget. Szavai szerint az új kormány éppen úgy alakult meg, ahogy az le van írva a megállapodásban, azaz alkotmányos többséggel szavazta meg a parlament.

„Ezért az az érv, mely szerint az ellenzék állítólagosan megszegte volna a megállapodást, nem igazolja az orosz csapatok bevonulását Ukrajna területére” – szögezte le.

„Kitalált indok”-nak nevezte az orosz fél részéről elhangzott másik állítást is, hogy a parlament eltörölte a kisebbségi nyelvtörvényt. Jacenyuk szerint a nyelvtörvény továbbra is hatályban van, mivel az eltörléséről hozott parlamenti határozatot Olekszandr Turcsinov házelnök és ügyvivő államfő nem írta alá.

KERRY AGRESSZIÓRÓL BESZÉLT KIJEVBEN

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere egymilliárd dolláros hitelgaranciát ígért kedden Kijevben Ukrajnának, agressziónak minősítette Oroszország krími lépéseit, és azt mondta: Moszkva nagy buzgalommal ürügyet próbál teremteni arra, hogy megszállhassa Ukrajna további részeit.

„Az Egyesült Államok megismétli, hogy a nemzetközi jog szerint elkötelezett Ukrajna szuverenitását és területi egységét illetően. Elítéljük Moszkva tettét mint agressziót. Nyilvánvaló, hogy Moszkva lázasan dolgozik olyan ürügy teremtésén, amely további invázióra teheti képessé” – mondta Kerry kijevi sajtóértekezletén.

Az egymilliárd dolláros washingtoni segítséget az amerikai kongresszusnak is jóvá kell még hagynia.

A hitelgaranciával a fő cél enyhíteni az ukrán lakosság (az energiaárak állami támogatásának tervezett kurtítása miatt súlyosbodó) terhein – mondta újságíróknak Kerry kíséretéből egy amerikai kormányzati képviselő Kijevben.

Kerry kedden érkezett Kijevbe, és találkozott Olekszandr Turcsinov házelnök és ügyvivő államfővel, valamint Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel, majd lerótta kegyeletét a kijevi tömegtüntetések halálos áldozatai előtt.