Szombaton emlékeztek meg az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc során lezajlott kaponyai ütközetről. Az 1849. március 5-én lezajlott kaponyai ütközet volt a Perczel Mór által vezetett magyar honvédség első győztes délvidéki ütközete.
Fotó: Molnár Edvárd
A bajmoki Dózsa György Magyar Művelődési Központ szervezésében az emlékezők idén is a kaponyai emlékműnél gyűltek össze, ahol Janó Sándor, a központ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva: 165 évvel ezelőtt a kaponyai ütközet során a magyar csapatok Szabadkát védték meg azzal, hogy megállították Bajmok mellett a császári szerb csapatokat.
Az emlékmű tövében megtartott alkalmi műsor keretében dr. Zakar Péternek, a Szegedi Tudományegyetem történelemprofesszorának előadásában elevenedtek meg a százhatvanöt évvel ezelőtti események. Kiemelte, egy olyan ütközetet kell magunk elé képzelni, amely elsősorban a polgári civil hatóságok és a rendes magyar katonaság kitűnő együttműködéséről szólt, és bár helyi jellegű és jelentőségű csata volt, ki tudja, mi lett volna a sorsa Szabadkának, Szegednek, ha ez nem egy győztes csata lett volna. A kaponyai csata fontos helyet foglal el Magyarország történelmében, hadtörténeti szempontból is kiemelkedő, Szabadka és környékének szempontjából pedig rendkívüli jelentőségű, hangsúlyozta Zakar Péter, mondván: a délvidékiek hősies helytállása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy később a magyarság világraszóló katonai győzelmeket arathasson 1849 tavaszán.
– 1848/49-ben a magyarság annak ellenére, hogy a politikai helyzet Európában nem volt túlságosan kedvező számára, nem adta olcsón azokat a nyereményeket, amelyeket az áprilisi törvényekben sikerült elfogadtatni, köztük a jobbágyfelszabadítást, a törvény előtti egyenlőséget, a sajtószabadságot, a független és felelős kormányt. Vagyis mindazokat a fontos politikai jogokat, amelyek ma is meghatározóak életünk szempontjából. Politikai képviselet nélkül nem tudjuk érvényesíteni a közösség jogait. Amikor ezeket a kivívott jogokat részben a Magyarországon élő nemzetiségek, részben pedig az osztrák kormány megpróbálta valamilyen módon visszavenni, akkor a magyarság nem hagyta magát és az önvédelem eszközéhez nyúlt – hallhatták az egybegyűltek Zakar Pétertől.
Az emlékműre a kegyelet virágait Szabadka város önkormányzatának nevében Maglai Jenőpolgármester, Bácsalmás nevében Németh Balázs polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség körzeti szervezetének nevében Pál Károly, a bajmoki helyi közösség nevében Simon Zsolt, a VMSZ bajmoki helyi szervezetének nevében Balázs György és Kiss Árpád, a Dózsa György Magyar Művelődési Központ Hagyományápoló Bizottságának nevében Rizsányi József és Hubai György, a Dózsa György MMK nevében pedig Halász Tibor és Kollár Krisztián helyezték el.
