A horvát jogász csoport meghallgatásával kezdődött meg hétfőn a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon (ICJ) az a per, amelyben Szerbia és Horvátország népirtással vádolja egymást. A meghallgatást Peter Tomka szlovák bíró, az ICJ jelenlegi elnöke nyitotta meg. A horvát jogász csoportot Vesna Crnić-Grotić nemzetközi jogász, a rijekai jogi egyetem egyik professzora vezeti, a szerbiait pedig Saša Obradović, a külügyminisztérium vezető jogásza. A szerb küldöttség első meghallgatására egy hét múlva kerül sor.
A szerbiai küldöttség – Saša Obradović, William Schabas, Andreas Zimmermann, Christian Tams és Wayne Jordash – a horvát jogászcsoport meghallgatásának kezdetét várja (Fotó: Beta/AP)
Vesna Crnić-Grotić bevezetőjében többek között közölte, Horvátország csak azért nem állt el ettől a pertől, mert a szerbiai politikusok kitartóan tagadták és tagadják a népirtásokat, így Tomislav Nikolić szerb elnök is többször tagadta a srebrenicai népirtást, és nem határolódott el Vojislav Šešeljtől sem, aki ellen a hágai törvényszéken a Horvátországban (is) elkövetett bűncselekményekért folyik eljárás. Ezért ülünk ma itt – mondta a horvát jogászcsoport vezetője.
Saša Obradović szerint a népirtás elszenvedői a szerbek voltak, nem a horvátok, ahogyan azt Zágráb állítja. Emlékeztetett, hogy Horvátországban ma harmadannyi szerb él, mint 1991-ben. „Ha tehát volt népirtás, úgy azt a szerbek ellen követték el, köztük a Vihar (Oluja) akció során” – nyilatkozta az első meghallgatási nap után újságíróknak Obradović.
A népirtási per kapcsán Ivica Dačić távozó kormányfő önmérsékletre intette a honi politikusokat; mondván megengedhetetlen, hogy ez az ügy „felszítsa a nemzeti érzelmeket”. Hangsúlyozta: bármi is történt a múltban, pontot kell tenni a végére, és emlékeztetett arra, hogy Szerbia azt szerette volna, ha mindkét fél visszavonja a vádakat. A „történelmi számlák rendezése” érdekében azonban jó, hogyha a nemzetközi szervek véleményt nyilvánítanak, illetve ítéletet hirdetnek – vélekedett.
A meghallgatások április 1-jén fejeződnek be, és a bíráknak – összesen 17-nek – az idén kell meghozniuk ítéletüket, miszerint egyik vagy másik fél, esetleg egyik sem vagy mindkettő bűnös a népirtásban az 1991–95 közötti háborúban. Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet Jugoszlávia ellen népirtás vádjával, Szerbia pedig 2010-ben indította az ellenpert. Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet majd, és az mindkét félre nézve kötelező lesz.
Várady Tibor nemzetközi jogász, akadémikus az előző héten úgy ítélte meg, hogy az ICJ egyik felet sem fogja bűnösnek nyilvánítani. Szerinte kétségtelen, hogy az 1991 és 1995 közötti háborúban súlyos bűnöket követtek el, a Horvátország területén történt népirtásról azonban hivatalosan eddig egyetlen szerv sem beszélt. Ezeket az ügyeket tárgyalta már a hágai törvényszék (ICTY) is, de egyetlen személyt sem ítéltek el, és még csak nem is vádoltak meg Horvátország területén elkövetett népirtással – magyarázta, emlékeztetve arra, hogy 2007-ben a bíróság Bosznia-Hercegovina Szerbiával szembeni vádjaival kapcsolatban a hágai törvényszék bizonyítékaira hivatkozott. Szerinte a Horvátországgal való perben is így lesz. „Ez így ésszerű, mert a törvényszéknek sokkal több eszköze van a tények bizonyítására” – fogalmazott Várady, hozzátéve még, hogy amennyiben végül tényleg egyik oldalt sem találják bűnösnek, akkor az nem befolyásolja majd Szerbia európai integrációját sem. Maga a per azonban hatással lehet Szerbia és Horvátország viszonyára.
