2024. március 29., péntek

A kínai elit az S-osztály híve

Jó nyolcvan éve Sanghajban lakott a világ dollármilliárdosainak a fele, de az 1930-as évek elején nem csupán ebben a városban éltek dúsgazdag emberek Kínában. Másutt is akadt belőlük jócskán a hatalmas ázsiai országban, ahogyan napjainkban is, ámbár korunk kínai milliárdosainak tábora jóval szerényebb, mint bő nyolc évtizede. Egyelőre 358-an vannak, vagyis a világ dollármilliárdosainak még „csak” alig a negyede kínai.

Mindazonáltal a kommunista Kína nem panaszkodhat, legfeljebb az egypártrendszer alapítói sopánkodnának és lármázhatnának, mert ennyire szétszakadt a társadalom, és ekkora vagyoni különbségek alakultak ki az 1,35 milliárd lakosú országban. A kínai kommunizmus ősatyáinak mai utódai természetesen már nem kaphatóak efféle kritikára, hiszen maguk is a jól szituált polgárok közé tartoznak. Sőt többen közülük a milliárdosok klubjában is előkelő helyet foglalnak el, ahogyan az országot irányító egyetlen politikai erő, a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb vezetésében is.

A 481 milliárdosával főhatalomnak számító Egyesült Államok mögött Kína már a második helyre tornázta föl magát a dúsgazdagok listáján, megelőzve Oroszországot, Japánt, Indiát, Nagy-Britanniát és Svájcot is. Ez aligha meglepő, hisz tavaly is 41-gyel gyarapodott a dollármilliárdosok száma Kínában, a világon pedig összesen 414-gyel. A magánvagyonok folyamatos gyarapodásának hála, a 2014. évet már 1867 milliárdos köszönthette a Földön.

Bár a világ leggazdagabb emberének továbbra is az amerikai Bill Gates számít, csaknem 70 milliárd dollárjával, kínai vetélytársai sem panaszkodhatnak, még kevésbé szégyenkezhetnek. A leggazdagabb kínainak a hatvanéves Vang Csien-lin ingatlanvállalkozót tartják, akinek a vagyonát 25 milliárd dollárra becsülik. Vang úr az utóbbi időben egyre többet szerepel a hírekben, elsősorban olyan gyűjtőként, aki nem sajnálja a pénzt az értékes műtárgyakra, sem a világhírű festők alkotásaira. Picasso egyik képéért például 28 millió dollárt fizetett ki, szemrebbenés nélkül. Saját szakmai területén is igyekszik minél jobb pozíciókat szerezni magának. Ezért különösen fontosnak tartotta, hogy Londonban csaknem egymilliárd dollárt fektessen egy csinos kis ingatlanközpontba.

A kínai milliárdosok azért ennél sokkal olcsóbb, hétköznapibb dolgokra is költenek. Természetesen a sokak által jól ismert, olcsó kínai holmikra nem pazarolják a dollárjaikat. A kínai gazdasági és pénzügyi elit számára készülő Hurun Report szerint inkább a luxusmárkákat részesítik előnyben, gyerekeik úgyszintén.

A magazin az idén csaknem négyszáz gazdag kínait kérdezett meg kedvenc márkáiról. A válaszokból arra a következtetésre jutott, hogy az átlagos gazdag kínai a svájci Patek Philippe órákat és a Cartier ékszereket kedveli. A pénzes kínai férfiak legszívesebben Armani öltönybe bújnak, a hölgyek a Chanel divatház kreációit részesítik előnyben. A luxusautók közül a Mercedes S-osztály és a Rolls-Royce Phantom az elit favoritja, de a kínai újgazdagok már egyre jobban kedvelik a vízi utazásokat is, legalábbis erre utal az az adat, hogy csaknem negyven százalékuk jacht vagy hajó birtokosa.

Az is igaz, hogy a munkához való hozzáállásukra sem lehet panasz. Ha csak tehetik, dolgoznak, alvásra pedig átlagosan csak 6,5 órát szakítanak naponta. Évi szabadságra ennél azért valamennyivel többet szánnak: tavaly például átlagosan 7,5 napot vakációztak. Legszívesebben Ausztráliában és Franciaországban nyaralnak, ahol egyre gyakrabban vásárolnak maguknak ódon kastélyt, esetleg szőlőbirtokot a legjobb bortermő vidékeken.