2022. január 27., csütörtök

EU: Izland inkább kimaradna

Brüsszel nagyon el lehet foglalva Ukrajnával, ha már képtelen észrevenni azt az ellenséges hangulatot, amely az Európai Unióval szemben alakult ki a 320 ezer lakosú Izlandon. Pedig ott is tüntettek, ráadásul épp az EU ellen. Meglehetősen sajátos előzmények után. Brüsszel mégsem igyekszik megszólalni az ügyben.

Az euroszkeptikus és unióellenes konzervatív-liberális izlandi kormány – maga mögött tudva a szigetország lakosságának nagy részét – ugyanis a minap bejelentette: befejezi a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel, és visszavonja Izland európai uniós csatlakozási kérelmét. Ennek aztán meg is örült sok szigetlakó azok közül, akik elutasítják a csatlakozást az unióhoz.

Az EU-tagságot ellenzők közül azonban egy csoport fellázadt a döntés ellen, mert elfogadhatatlannak tartja a kétpárti koalíciós kormány eljárását, vagyis azt a módszert, hogy a politikai vezetés csak úgy közli: vége a Brüsszellel folytatott egyezkedésnek.

A tüntetők szerint ez tisztességtelen, sőt törvénytelen eljárás. Azzal érvelnek, hogy a kormány csak akkor dönthet, ha előbb befejezi a tárgyalásokat, s a megállapodást megismerteti a lakossággal, amelynek referendumon kell véleményt nyilvánítania a kérdésről. Ha a nép elutasítja a csatlakozást, a kormány ezt Izland hivatalos álláspontjaként jelentheti be, de addig nem – üzenték a minapi megmozdulás résztvevői. Ezért az uniós csatlakozást ellenző tüntetők felszólították a Sigmundur Davíð Gunnlaugsson miniszterelnök vezette koalíciót, hogy ne kapkodjon el semmit, inkább fejezze be a tárgyalásokat, utána pedig írjon ki referendumot, és annak eredményét ismertesse – hivatalos álláspontként – Brüsszellel.

A kormányzó Haladó Párt és a Függetlenségi Párt kezdettől fogva ellenzi az uniós csatlakozást. Ezért már a tavaly tavaszi választási kampányban megígérték, hogy győzelmük esetén referendumot írnak ki az uniós tagságról. A minap azonban megszegték ígéretüket, amikor – a lakosság megkérdezése nélkül – visszavonták a tagsági kérelmet.

A kormánypártok ráadásul már meg is fogalmazták annak a törvényjavaslatnak a szövegét, amely a tagsági kérelem visszavonását tartalmazza. A napokban elfogadott törvénytervezet a referendumról is másként fogalmaz, s nem tükrözi a két koalíciós párt tavalyi ígéretét. A népszavazást csak abban az esetben tartaná fontosnak, ha az ország – a tagfelvételi tárgyalások leállítása után mégis meggondolná magát és – ismét csatlakozási kérelmet tervezne benyújtani Brüsszelnek. Ez a fondorlat váltotta ki a több ezres tüntető elégedetlenségét, akik – bár elutasítják az EU-t – ragaszkodnak a jelenlegi tárgyalások lezárásához, és az azokat követő referendumhoz.

Izland már jelentős eredményeket ért el az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon, amelyek 2010 nyarán kezdődtek a korábbi, balközép kormány idején. A 35 tárgyalási témafejezetből már 21-et megnyitottak, és tízet végleg le is zártak.

Tavaly ősszel azonban komoly vita alakult ki a két fél között az EU szigorú halászati kvótái miatt, amelynek fő célja a túlhalászás megakadályozása. A konfliktust Brüsszel üzenete váltotta ki, amelyben felszólította Izlandot egyik tengeri halfaj halászatának korlátozására. A szigetországban ez heves reakciókat váltott ki, egyszersmind megnövelte ez EU-ellenesek táborát, amely idén januárra már hatalmasra duzzadt. Az év elején végzett közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy az izlandiak közel kétharmada nem akar csatlakozni az EU-hoz.

A belépést támogatók továbbra is jelentős kisebbségben vannak. Ők azonban azzal érvelnek, hogy a tagság stabilizálná a kis szigetország gazdaságát, amely két éve ugyan szépen növekszik, de sokan még emlékeznek rá, hogy a 2008-as pénzügyi válság elsőként taglózta le.