2024. április 18., csütörtök

Megvan a Dal!

Mint azt az előző években megszokhattuk, Magyarország ismét nagy feneket kerített a Dal megválasztásának. Ez a bizonyos Dal attól más, hogy képviselheti idén Magyarországot Koppenhágában, az Eurovíziós Dalfesztiválon. Melyik ez a Dal? Ne szaladjunk a rúd elé.

A Dal valójában az a műsorsorozat, amely során Magyarország megválasztja zenei küldöttét az Eurovíziós Dalfesztiválra. Egyes vélemények szerint túl hosszú a műsor: három elődöntő és két középdöntő után kerül csak sor a döntőre. A szervezők viszont azzal érvelnek, hogy itt nem kizárólag a Dal megválasztásáról van szó. A fellépők lehetőséghez jutnak, hogy dalukat széles körben bemutassák. A dalválogató ugyanis nemcsak Magyarországon, de határon túl is nézett, sőt minél tovább menetel egy előadó a műsor folyamán, annál inkább bemászik a dala a fülekbe. Az előadók és dalszerzők pedig éltek a lehetőséggel. Mint azt hallhattuk, idén rekordmennyiségű dal érkezett a műsor felhívására, több mint négyszáz. Ezekből a Kovács Kati, Rúzsa Magdi, Csiszár Jenő és Rákay Philip alkotta zsűri harmincat juttatott az élő show-ba. Ezek után az elődöntőkből három-három dalt juttatott tovább a zsűri és hármat-hármat a közönség, a középdöntőből kettőt-kettőt, a döntőben maradt nyolc dalból pedig a zsűri négyet választott ki. Ezekre szavazhatott a közönség, és ebből alakult ki a végeredmény is.

A vélemények persze megoszlanak, de amit semmiképp sem róhatunk fel a zsűrinek, hogy kizárólagos lett volna, ami a zenei műfajokat illeti. Az ún. tipikus eurovíziós táncdaloktól kezdve, a swingen, a rockabillyn és a beat hangzáson át, az Avicii-re emlékeztető country-s hatású, űrbe invitáló vagy digitális hangzást előnybe részesítő szerzeményeken keresztül, a fiatalok körében hódító pop-punkig és vérbeli zúzós magyar hörgős metálig – minden megvolt. A dalok szövegvilága is változó volt, egyesek könnyed szerelmes szöveggel hódítottak, míg mások komolyabb témákat feszegetettek. Mint ahogyan a nyertes dal is, de még most se szaladjunk a rúd elé.

Amitől érdekes lehet A Dal műsor, az az, hogy mindig akadnak meglepetés faktorok, azaz előadók, akik dalukkal meglepetést okoznak. Idén több ilyen is volt, ebből pedig lemérhettük, hogy valóban jó dalválogatás tanúi lehettünk. Meglepetést okozott például Szabó Leslie, aki kellemes hangzású, akusztikus szerzemény felé billenő dalával a világ problémáira hívja fel a figyelmet. Habár nem jutottak tovább, de figyelmet érdemel a fiatal srácokból álló Extensive, akik modern hangzású dalát a pop-punkba sorolják. Dér Heni csaknem tíz évig énekelt együttesben, újbóli szólókarrierjének első akadályait pedig remekül vette: a zsűri és a közönség is szerette Ég veled című dalát. Kihagyhatatlan a New Level Empire, amely talán a legnagyobb meglepetésnek számított a bulizós The Last One című szerzeményével. A közönség ugyancsak nem engedte elveszni a Honeybeast színházvilágot idéző A legnagyobb hős című dalát. A rockerek hűségükről tettek tanúbizonyságot, amikor a döntőig juttatták a Depressziót, de komoly sikerre tett szert a még tizenéves Bogi is.

Ami spekulációra adhat okot, az a döntő félideje. A zsűrinek ugyanis ekkorra már határozott elképzelése van arról, hogy kiket nem akar az Eurovíziós Dalfesztiválra küldeni. Például: akárcsak tavaly, idén sem „merték” a közönség szavazataira bízni Pál Dénes produkcióját. Vajon attól tartottak, hogy a tinilányok elárasztják szavazataikkal? Vajon amikor a középdöntőben Pál Dénesnek és a Fool Moonnak azonos pontszámuk lett, akkor azért a Fool Moont juttatták tovább, hogy kalkulációt készítsenek a nézők szavazatairól? És azért nem merték továbbjuttatni a Depressziót sem, mert szintén nagy rajongótáborral rendelkeznek, vagy a közönség új kedvenceit, a Honeybeastet és a New Level Empire-t. A nagy rajongótábor ezek szerint veszélyt jelenthet?

Ezek persze csak spekulációk, sokan viszont megegyeznek abban, hogy idén valóban színvonalasra sikeredett a döntő, és tulajdonképpen bármelyik dal a műsorban szereplők közül megállta volna a helyét az Eurovíziós Dalfesztiválon. Most már azért szóljunk arról, hogy a dalversenyt végül Kállay-Saunders András nyerte meg Running című dalával. Megérdemelten, hiszen már harmadik éve valóban felkészülten, jól megválogatott dallal és gondosan kitalált produkcióval érkezik. Ezúttal ráadásul egy komoly témájú szerzeménnyel, amelyik a családon belüli erőszakra és a gyermekmolesztálásra hívja fel a figyelmet. Arra ugyanis mindig van esély, hogy Európa nem csak az irritálóan könnyed dalokra vevő.