Színjátéknak minősítette a spanyol kormány azt az akciót, amelyben az ETA baszk szakadár szervezet átadott négy kézi lőfegyvert, háromszáz éles töltényt, több kézigránátot, 16,5 kilogramm robbanóanyagot és más eszközöket a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnak (International Verification Commission – ICV). A terrorista szervezet 2011 őszén jelezte, hogy lemond az erőszakról, amellyel a legfejlettebb spanyol tartománynak számító Baszkföld függetlenségét akarta elérni.
Ram Manikkalingam, a CIV elnöke lengeti azt a dokumentumot, amely az ETA fegyverbeszolgáltatásának kinyilatkozását tartalmazza (Fotó: Beta/AP)
Madrid nem csak a minapi jelképes ETA-leszerelést nem veszi komolyan, hanem a nemzetközi ellenőrző csoportot, az ICV-t sem, amelynek működését elismerni sem hajlandó. A spanyol központi kormány nem képviseltette magát az ICV által szervezett egyeztetéseken sem, amelyeket korábban az ETA fegyvereinek átadásáról szerveztek. Pedig amióta a baszk szeparatista szervezet 2011-ben egyoldalú tűzszünetet jelentett be több ilyen tárgyalás is volt. A találkozókon az ETA tagjai, a baszk politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői vettek részt.
Mindazonáltal a média egy része történelmi fordulatként értékeli az ETA minapi lépését, vagyis a néhány fegyver, s a robbanószer átadását a nemzetközi szervezetnek. Spanyolországban sokan régóta erre a gesztusra vártak, amelytől azt remélik, hogy a fegyverek teljes beszolgáltatásával végződik. Ha ez megtörténik, több évtizede tartó terrorfenyegetettség érhet véget Spanyolországban, illetve Baszkföldön. A fegyverek beszolgáltatása azonban még eltarthat egy ideig. Egyelőre még csak a leszerelés kezdetéről lehet beszélni.
Azt viszont nem lehet tudni, hogy mekkora is valójában a bő fél évszázada alapított ETA fegyverarzenálja. Francia becslések szerint 252 lőfegyvert és csaknem másfél tonna robbanóanyagot kellene a terrorszervezetnek átadnia. (Az ETA azért terjesztette ki Franciaországra is a tevékenységét, mert ott is jelentős baszk kisebbség él.) A spanyol terrorelhárítás ugyanakkor azt gyanítja, hogy az ETA – a franciák által becsültnél – legalább ötven fegyverrel többet birtokol, robbanóanyagból pedig néhány tonnát halmozott fel. Madridban elképzelhetőnek tartják, hogy a csoport rakétavetőkkel is rendelkezik.
A 2011 őszén meghirdetett ETA-tűzszünet óta a szervezet lemondott a fegyveres harc folytatásáról, és elismerte, hogy az évtizedekig tartó küzdelmében (súlyos) károkat okozott az országnak. Akcióiban mintegy nyolcszáz ember halt meg. Többségük vétlen hazai, sőt néha külföldi állampolgár volt.
Mindazonáltal a szervezet még nem oszlatta fel önmagát, s ami talán még ennél is fontosabb: nem szolgáltatta be a fegyvereit a spanyol hatóságoknak. Illegalitásban működő tagjairól nem sokat tudnak, csak annyi valószínűsíthető, hogy számuk jócskán megcsappant a korábbi évtizedekhez képest. A spanyol terrorelhárítás szerint az ETA tagsága már csupán harminc fő körül lehet. A szervezet embereinek óriási többsége, csaknem 520-550 volt terrorista, már rács mögött van, beleértve a vezetőik zömét is.
Az ETA állítólag azért halogatja fegyverei beszolgáltatását, hogy engedményekre kényszeríthesse Madridot. Ezzel a taktikával azt szeretné elérni, hogy a spanyol központi kormány szállíttassa át az ETA-foglyokat baszkföldi börtönökbe, és csökkentse a büntetésüket. Madrid ezt elutasítja, nem hajlandó egyezkedni, feltétlen megadást és fegyverletételt vár el a terroristáktól.
