A választási kampány középpontjában hétfőn a gazdaság, illetve a fejlesztéssel kapcsolatos lehetőségek álltak. A NIN belgrádi hetilap szervezésében megtartott, Szerbia gazdaságpolitikája című kerekasztal-beszélgetésen a politikai pártok képviselői egyetértettek abban, hogy a választások után elkerülhetetlen lesz a közszféra reformja, a munkanélküliség csökkentése, a vállalatalapítással kapcsolatos adminisztráció csökkentése, valamint a rendszerbeli törvények elfogadása. A politikusok azzal kapcsolatban is egyetértettek, hogy kiemelté kell tenni a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat, majd ezekbe kell beruházni, elindítva ezzel a fejlődést.
Kevesebb mint három hét múlva választhatunk (Fotó: Beta)
Mindemellett fontos tudni, hogy a reformok rossz irányba is elindulhatnak, figyelmeztetett Dušan Bajatović, a Szerbiai Szocialista Párt tisztségviselője, mondán: nem lehet olyan reformokat megvalósítani, amelyek „felfalják” az embereket. Elsősorban a közszférát kell átalakítani, hiszen ott jegyzik a legnagyobb munkafelesleget és ezzel a közszféra jelenti a legnagyobb kiadást az állam számára, hangsúlyozta Bajatović, majd a felsorolást az átalakítás alatt álló vállalatokkal folytatta. Az SZSZP tisztségviselője szerint a megoldást nem a külföldiekben kell keresni, inkább a hazai lehetőségeket és technológiát kell fejleszteni. Ha Szerbiának az olcsó munkaerő marad a legfontosabb ütőkártyája, akkor az ország továbbra is a szegénységet generálja, véli Bajatović.
Mlađan Dinkić, a Szerbia Egyesült Régióinak elnöke ismételten aláhúzta álláspontját, hogy a válságból nem takarékoskodással lehet kilábalni. Beruházások és a fogyasztás serkentése a megfelelő formula, nyomatékosította Dinkić.
– Szerbia problémáinak sorában az első három helyen a hatalmas munkanélküliség, az alacsony gazdasági növekedés és a nagy költségvetési hiány áll. Ezeket nem a spórolás politikájával lehet megoldani. Az új összetételű kormánynak a megalakulását követő első száz napban olyan törvényeket kell elfogadnia, amelyek egyszerűbbé teszik a vállalatalapítással kapcsolatos bürokratikus procedúrát. A Fejlesztési Alapot fel kellene tőkésíteni és meg kellene alapítani az állami Fejlesztési Bankot. A költségvetési hiányt nem a bérek és a nyugdíjak befagyasztásával kellene csökkenteni, hanem a legköltségesebb hitelek év végéig történő visszafizetésével, hiszen így a kamatokon hatalmas összegeket spórolhatna meg az állam. A szolidáris adót el kellene törölni – magyarázta Dinkić.
Dušan Nikezić, a Demokrata Párt képviselője egyetértett az előtte felszólalókkal, valamint hozzátette, hogy az államnak azonosítania kellene a kiemelten fontos gazdasági ágazatokat, mivel ezek a megfelelő beruházások mellett rövid időn belül gazdasági növekedést produkálhatnának.
A Liberális Demokrata Pártot képviselő Ivan Andrić szerint az a fő gond, hogy a gazdaság tekintetében illetékeseknek nincsen bátorsága és elképzelése. Andrić kifejtette: meg kellene alapítani a reformokért felelős tanácsot, amely kidolgozná az alapvető reformok stratégiáját. Szerbiában a tranzíció 2004-ben leállt és eddig senki nem mutatott hajlandóságot, hogy elindítsa és befejezze ezt a folyamatot, érvelt Andrić.
Marko Milutinović, a Szerbiai Demokrata Párt elnökségének tagja sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy el kellene törölni a közalkalmazottakat sújtó szolidáris adót, valamint növelni kellene a mezőgazdaságra szánt költségvetési eszközöket. Ha az SZDP kerül hatalomra, akkor a költségvetésnek legalább öt százalékát fordítja majd a mezőgazdaságra. Milutinović úgy véli, hogy a gazdaság és a mezőgazdaság az európai integrációs folyamat miatt veszteséges és ezért vezette be a kormány a szolidáris adót. Az SZDP nem támogatja Szerbia európai integrációját, az Európai Unió tagállamaival való együttműködést azonban igen, ennek azonban egyértelmű bilaterális szerződések mentén kell megvalósulnia, fogalmazott Milutinović.
Zoran Živković, a március 16-i rendkívüli választásokon a DP-vel koalícióban induló Új Párt elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy ha a következő összetételű kormány folytatja az aktuális rossz gyakorlatát, akkor könnyen megtörténhet, hogy a Bosznia-Hercegovinához, vagy Ukrajnához hasonló megmozdulások Szerbiában is lejátszódnak. Borislav Stefanović, a DP tisztségviselője már vasárnap hasonló hangnemben nyilatkozott, ő is a legrosszabbtól tart abban az esetben, ha az SZHP marad hatalmon és az országban nem válik hamarosan jobbá a helyzet.
Stefanović nyilatkozatára hétfőn először Zorana Mihajlović, az SZHP alelnöke reagált, mondván: azok, akik vérontásra szólítanak fel, felelőtlenül viselkednek. Ezek a nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy a DP és a körülötte lévő pártok egyet akarnak: megszerezni a hatalmat, tette hozzá Mihajlović.
– Hiszem, hogy az emberek még emlékeznek arra, hogy melyik párt vezette Szerbiát, amikor a magánosításokkal kirabolták az országot. Amikor a DP állt a kormány élén, 600 olyan magánosítást hajtottak végre, amelyeket később meg kellett semmisíteni – fejtette ki Mihajlović.
Aleksandar Vučić, az SZHP elnöke is reflektált a DP körüli tisztségviselők nyilatkozatira: „Akárki is győzzön a választásokon, békét és stabilitást garantálok az országnak.” Vučić is felelőtlennek és komolytalannak nevezett mindenkit, aki a bosznia-hercegovinai és ukrajnai forgatókönyvet emlegeti.
– Még egyik országban sem tapasztaltam azt, hogy ha valamit tönkretesznek és nem demokratikusan hajtanak végre, annak pozitív eredménye lesz. Azok, akik azt hiszik, hogy puskával kell megvédeni, vagy megszerezni a hatalmat, inkább máshol keressenek szerencsét – fogalmazott Vučić.
Nenad Čanak, a választásokon a Boris Tadić Új Demokrata Pártjával induló Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke Vajdaság és a tartomány gazdasága fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Vajdaság nem lehet tovább nem kellőképpen fejlett régió, szögezte le Čanak, hozzátéve: a szegénység és a munkanélküliség ellen, valamint a közbiztonság jobbá tételéért kizárólag a decentralizációval lehet küzdeni.
