Úgy tűnik, a tél évről évre szívesen ölti magára a tavasz szerepét. Lassan már hozzászokunk az enyhe téli hónapokhoz, bár azt hiszem, az idei felülmúlta az eddigieket e tekintetben. Ám nemcsak a szokatlanul magas hőmérséklettel okozott meglepetést, hiszen két héttel ezelőtt a tél úgy rontott ránk, amire az elmúlt évtizedekben sem igazán volt példa. Az orkán okozta hóvihar olyan úttorlaszokat emelt, amelyek Magyarkanizsa község több települését napokra elzárták a külvilágtól. Amilyen viharosan érkezett azonban a zord tél, olyan gyorsan el is tűnt, ismét tavaszt idéző napsütés köszöntött ránk. Szélsőséges időjárásunk megviseli az élő szervezeteket, az érzékenyebb emberi test tünetei elmúlnak, de hogy hogyan reagálnak a növények, gyümölcsök és konyhakerti vetemények – mivel sokaknak a megélhetést, nekünk pedig az élelmet jelentik – erről kérdeztük meg a szakembert.
– Nem tudok szenzációval szolgálni – mondja mosolyogva a horgosi Szécsi Gusztáv, aki jelenleg mezőgazdasági szaküzletet vezet, s elkönyveljük, hogy ez a jó hír. – Az egész jelenség különösebben nem befolyásolta eddig a mérsékelt égövi növények fejlődését, mivel azok úgy védekeznek az időjárás káros hatásai ellen, hogy megszakítják a vegetációt, és mély nyugalmi állapotba kerülnek. Ebből az állapotból a vegetáció kezdetét csakis úgy lehet kiprovokálni, ha huzamosabb ideig 7 Celsius-fok fölötti az átlaghőmérséklet. A vegetáció megkezdésével a növények ellenálló képessége csökken, amely a virágzáskor éri el a minimumot. Ezzel szemben a növényeknek alacsony hőmérsékleti igényük is van. Úgyis mondhatjuk, hogy erre a hideg időre volt szükségük a növényeknek, a gyümölcsfák jelenlegi állapota normálisnak mondható, nincs szemmel látható jele annak, hogy károsodtak volna, s ugyanez mondható el a gabonafélékről is. Az elmúlt években viszonylag nincs nagy különbség a téli időjárásban, az ismétlődő enyhe telek okozzák, hogy permanensen jelentkezik a búza károsodása, megsárgulása, valamint a különböző kórokozók, betegségek terjedése, amely ellen a növényvédő szerekkel lehet védekezni.
A szakember szerint egyelőre nincs komolyabb veszély, de jó volna, ha a hőmérséklet továbbra sem növekedne meg túlzottan.
– Minden napsütéses órával közelebb vagyunk a vegetáció megindulásához. 1982-ben volt olyan extrém eset, hogy a március 8-án a répát ritkították már.
Ha megindul a vegetáció, utána a fagyok jelentik a legnagyobb veszélyt, ennek az esélye egészen a májusig fennáll. Szécsi Gusztáv szerint a fagy ellen nehéz hatékonyan védekezni.
– Kétféle fagy is létezik, az egyik a kisugárzó reggeli fagy, a másik a szállított fagy, s utóbbi ellen nem igazán van mit tenni. Előbbire a nálunk legismertebb módszer a füstölés, amely azért nem elég hatékony, mert körülbelül 300-szor annyi füstre lenne szükség, mint amennyi keletkezik. Az amerikai mezőgazdászok a faágakra szerelt fűtőtestekkel védekeznek, de felfedeztek például egy igen érdekes módszert is, az árasztást. Az történt, hogy a paprikaföldek locsolásakor lerészegedtek, és a föld egyes területeit elárasztották vízzel, s később megfigyelték, hogy ezeken a területeken a fagy kevesebb kárt okozott. Újabb módszer az úgynevezett szórófejes eljárás: amikor a víz megfagy, energia szabadul fel, amely a hőmérsékletre is hatással van. Ennek az a veszélye, hogy a jég terhe alatt összetöredeznek az ágak, és károsodik a fa.
A szélsőséges időjárás ellenére egyelőre nem kell tartanunk attól, hogy valamely növény esetleg már most sérült volna, bízunk benne, hogy a hőmérséklet nem mutat szélsőséges kilengéseket, bár az utóbbi idők tapasztalatai nem ezt mutatják.
