2024. március 28., csütörtök
SVÁJCI NÉPSZAVAZÁS

Pacta sunt servanda

Barroso: a mozgásszabadság nem alku tárgya

Pacta sunt servanda, vagyis a szerződéseket teljesíteni kell – jelentette ki a hét végi svájci népszavazással kapcsolatban csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, s előrebocsátotta, hogy hosszú ideig élt Svájcban, és rajong az alpesi köztársaságért, ám a bizottság elnökeként az általános európai érdek védelmében köteles eljárni. Rámutatott, hogy Svájc helyzete kivételes, az EU korlátozás nélküli hozzáférést biztosít számára az egységes európai piachoz, a svájciak bárhol letelepedhetnek az EU-ban, és 430 ezren éltek is ezzel a lehetőséggel.

(Léphaft Pál karikatúrája)

(Léphaft Pál karikatúrája)

„Ha Európa ilyen feltételeket kínál, akkor nem méltányos, hogy Svájc ezt ne tegye meg. Svájcnak érvényes nemzetközi szerződése van az Európai Unióval, amelyet tiszteletben kell tartani” – nyomatékosította álláspontját Barroso, ugyanakkor világossá tette, hogy tiszteletben tartja a népszavazás eredményét.

„A népszavazás mindenekelőtt Svájc számára okoz nehézségeket. Nem az én dolgom, és nem a bizottság dolga, hogy megoldást találjunk a problémára, Svájc került olyan helyzetbe, hogy nehézségekbe ütközhet számára egy aláírt és érvényes nemzetközi szerződés betartása. A mozgásszabadság nem alku tárgya” – húzta alá Barroso, hozzátéve; tudomásul veszi, hogy a svájci kormány az év végéig előáll majd egy, a népszavazás eredményét tükröző törvényjavaslattal.

„Nem fogunk nekiállni átalakítani az egy csomagba tartozó szerződéseket, vagy sebtében farigcsálni a megállapodásokat” – hangoztatta az EB-elnök.

Svájcban vasárnap a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza az EU-tagokkal szembeni, a bevándorlást korlátozó kvótarendszert. Svájc nem EU-tag, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát. 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.

Svájc és az Európai Unió a kilencvenes években hét területen kötött egymással kétoldalú megállapodásokat, ezek közül az első a mozgásszabadságot teszi lehetővé. A megállapodásnak ugyanakkor része egy úgynevezett guillotine záradék, amely mindkét fél számára lehetővé teszi az összes megállapodás felmondását, ha Svájc vagy az EU megszegi vagy felmondja valamelyik egyezséget. Az egy csomagban lévő szerződések közül a másik hat a légi és a közúti közlekedést, a mezőgazdaságot, a kereskedelem technikai akadályainak lebontását, a közbeszerzést és a tudományt szabályozzák. Ha Svájc felmondja vagy megszegi az elsőt, az EU a másik hatot is felmondhatja, ehhez egyhangú döntésre van szükség a tagállamok részéről a szakminiszterek tanácsában.