Milyen alkotmányra van szüksége Szerbiának? címmel tartottak nyilvános vitát tegnap a Tartományi Képviselőház üléstermében a Szerbiai Európa Mozgalom Kutatási Fórumának szervezésében. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a jelenlegi alkotmány nem felel meg korunknak, az aktuális társadalmi és politikai körülményeknek, hogy annak már a meghozása is igen megkérdőjelezhető folyamat részeként zajlott le, s hogy most, az európai integrációs folyamat előrehaladásával a lehető legmegfelelőbb a pillanat a módosításokkal kapcsolatos általános vita elindítására. A vélemények túlnyomórészt megegyeztek annak kapcsán is, hogy egy híján a parlamenti pártok mindegyike támogatja az alaptörvény megváltoztatását.
Pásztor Istvánnak, a Tartományi Képviselőház elnökének ezzel kapcsolatban voltak bizonyos fenntartásai. Azt mondta, hogy a gyakorlat által nyújtott bizonyítékok szerint ez a konszenzus csupán a napi politikai kijelentések szintjén létezik, s hogy az igazság valójában úgy fest, hogy a mindenkori hatalmi pártok megtesznek mindent a jelenlegi alkotmány megőrzésének védelmében. Pásztor hangsúlyozta, soha nem szabad megismétlődnie a 2006-ban történt, előző alkotmány elfogadási körülményeinek, amikor lehetetlen helyzetbe állították a vajdasági magyarságot. A magyaroknak, mint közölte, számtalan oka volt nemmel szavazni az alkotmány javaslatára, viszont nem tehették ezt meg, mert egy sikertelen szavazás esetén azonnal megvádolták volna őket a legmagasabb állami ügyek akadályoztatásával. Megengedhetetlen, hogy az alaptörvényt politikai célokat szem előtt tartva írják meg, s hogy ez a kérdés egyes politikai hatalmasságok privilégiumának számítson – tette hozzá.
A házelnök kiemelte: Szerbia mára már definiálta saját területét, s most elérkezett annak az ideje, hogy rendezze azt a területet, amelyen élünk.
Vajdaság autonómiája állandó kérdésnek számít akkor, amikor az új alkotmány témája merül fel. Dr. Zoran Stojiljković, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára szerint a tartománynak az európai régiókat megillető valamennyi hatáskörrel rendelkeznie kellene. Ez, mint kifejtette, szerinte azt jelentené, hogy Vajdaság minden olyan döntéshozói joggal fel lenne ruházva, amelyik nem állami hatáskörnek minősül. Újvidéknek viszont nem kellene új Belgrád szerepében tetszelegnie, a szubszidiaritás elvére kellene építeni a hatalom megosztását az új alaptörvényben, ami annyit jelent, hogy a hatalmat azon a szinten kellene megszervezni, amelyik a leghatékonyabbnak bizonyul, és a legjobb eredményeket mutatja fel – értékelte Stojiljković.
A köztársasági parlament új összetételének nem csak alkalma, hanem kötelessége is lesz az alkotmánymódosítás folyamatát elindítani – állapította meg felszólalásában doc. dr. Vladimir Džamić, az Európa Mozgalom Kutatási Fórumának elnökhelyettese. Három okát sorolta fel egy új alkotmány elkészítésének. Az első az EU-tárgyalások kezdete, melynek folyamatában elengedhetetlen kitérő lesz az alaptörvény megváltoztatása, elsősorban a bíróságok megválasztásáról szóló jelenlegi tételek miatt. A második okként a jelenlegi politikai rendszer fenntarthatatlanságát jelölte meg. Példaként azt említette, hogy a polgárok közvetlen úton választják meg a köztársasági elnököt, annak pedig csupán szimbolikus hatáskörei vannak, a parlamenti képviselőket viszont részarányos elv szerint választjuk, ami egy „hibrid” parlamentáris rendszert jelent az országban. Harmadik okként a politikai körülmények megváltozását említette, amely lehetővé teheti a hatalom és az ellenzék közötti konstruktív párbeszédet egy funkcionális alkotmány kidolgozása érdekében.
Szerbiának mindenekelőtt egy írástudó alkotmányra lenne szüksége, a mai pedig ilyennek semmiképp sem nevezhető – értékelte mgr. Svetozar Čiplić, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának tanára. Szerinte a parlamentarizmus és a decentralizáció kérdéseit kellene elsősorban megválaszolnia az új alaptörvénynek, mely a többségi elven alapuló választási rendszert és az ország egész területének autonóm tartományokra történő regionalizációját kellene hogy magába foglalja. Mint mondta, meg kellene szabni annak határidejét is, amely alatt az állam köteles lenne létrehozni új tartományait. Aláhúzta, hogy a legmagasabb jogszabálynak elsősorban a polgárok érdekeit kellene védelmeznie, s ezt az elvet figyelembe véve kellene azt meghozni.
Teodora Vlahović, a Demokrata Párt képviselője szerint a Szerbiai Alkotmánybíróság eddigiekben meghozott döntései igazolják egy új alkotmány kidolgozásának szükségességét, azok ugyanis nem teljesen érthető megfogalmazásokkal vannak tele. Vajdaság autonómiájának kérdése lényeges eleme lesz az előttünk álló vitának – közölte. Mirjana Jovanović Tomić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője szerint nem a jelenlegi alkotmány módosítására, hanem egy teljesen új alaptörvény megírására lenne szükség, mely előirányozná a parlament struktúrájának megváltoztatását és egy új, a részarányos és többségi elvet egyaránt alkalmazó választási rendszer bevezetését.
Többen szorgalmazták a képviselők számának csökkentését, az ideális számot a legtöbben száz és százötven képviselői hely között határozták meg.
