Az oktatásügyben, felsőoktatási intézményekben, egészségügyben és szociális védelmi ágazatban dolgozók szakszervezetei azt követelik a pénzügyminisztériumtól, hogy változtassa meg a hatvanezer dinár feletti bérekre kirótt szolidáris adóról meghozott rendeletet. A Szerbiai Alkotmánybírósághoz is kérelemmel fordultak annak érdekében, hogy az vizsgálja felül a szóban forgó törvény alkotmányosságát. A beadványt az egészségügyi dolgozók érdekvédelmi szervezete adta át, de ezt a lépést a napokban meg fogja tenni az oktatásügyi foglalkoztatottak szakszervezete is – hangzott el a szerdán megtartott közös sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, a hatvanezer dináron feletti bérek ezen összegnél magasabb részét húsz százalékos, a százezer dinárnál magasabb fizetéseket pedig huszonöt százalékos szolidáris adóval sújtja az állam január elsejétől.
Zoran Savić, az egészségügyi foglalkoztatottak szakszervezetének vezetője szerint a bérek megadóztatása nem eredményez nagyobb megtakarításokat, de diszkriminálja a dolgozók egy részét. Szerinte nem állják meg a helyüket azok az indoklások sem, melyek szerint a magánszektoron belül alacsonyabbak a bérek, mert tudva levő, hogy a magánkézben álló cégek jó része a minimálbérre jelenti be csupán a foglalkoztatottakat, s a fizetés ezen felüli részét borítékolják számukra minden hónapban.
– Ha valóban szolidáris adó bevezetése volt az állam célja, akkor azt a magánszektorban és a közszférában egyaránt alkalmazni kellett volna, de akkor sem ilyen nagy adóterheket kiróva, mint amekkorák mellett az államvezetés döntött – hangsúlyozta Savić, majd azt kifogásolta, hogy a magas bérek megadóztatásáról szóló törvény alkalmazására kidolgozott szabályzat nem is a havi béreket veszi figyelembe, hanem az összes havi nettó keresetet, pótlékot, amit a dolgozó kézhez kap az adott hónapban.
Savić szerint a jogszabály ezzel tulajdonképpen a munkásokat érő rablást legalizálja, hiszen elég, ha az állam egy adott hónapon belül törleszt több elmaradt minimálbért, betegszabadság miatti összeget, s máris megvannak a feltételei a szolidáris adó behajtásának. Aláhúzta, hogy mindez nem szolgálja a negatív népszaporulat megakadályozását, ellenkezőleg, ellehetetleníti még azok helyzetét is, akiknek az állam több havi bérrel vagy egyéb jutalékkal tartozik.
Az állam az egyetemi tanárok bérein 720 millió dinárt takarít majd meg, ugyanakkor megengedi magának, hogy a szürkegazdaságban dolgozó mintegy 300 ezer személy semmilyen adót, illetéket sem fizessen – állapította meg Branislav Pavlović, az oktatásügyi dolgozók szakszervezetének vezetője. Hozzátette, hogy a legszerényebb számítások is azt mutatják, hogy ilyen politikával az ország évente mintegy 200 milliárd dináros veszteséget könyvel el. Mint mondta, a problémára hiába próbáltak rámutatni mindeddig Lazar Krstić pénzügyi tárcavezetőnél, válasz nem érkezett. Emlékeztetett, hogy Horvátországban és Montenegróban is próbálkoztak hasonló szolidáris adó bevezetésével, de ezekben az országokban az új teher minden átlagbéren felüli keresetre vonatkozott, s mindössze 0,5 és 5 százalék között mozgott.
Dejan Micković, a felsőoktatásban dolgozók szakszervezeti vezetője úgy fogalmazott, hogy a várt eredmények helyett éppen az ellenkező irányba mozdultak el a dolgok a szolidáris adó megfizettetését követően. A felsőoktatásban a béreket meghatározó szorzószámok közötti arányok is teljesen felborultak, tette hozzá. A szakszervezetek kilátásba helyezték a tiltakozás különféle formáit is, amennyiben nem oldódnak meg rövidesen az általuk felvetett problémák.
A hatvanezer dinárnál magasabb bérekre kirótt szolidáris adó ellen a napokban egyébként a Szerbiai Villanygazdaság és a Bor bányászati-kohászati vállalat szakszervezetei is felemelték hangjukat. A villanygazdaság dolgozóinak képviselői korábban arra is figyelmeztették az államot, hogy sztrájkba lépnek, amennyiben nem módosítják a szóban forgó törvény rendelkezéseit. A bányászok, villanygazdasági foglalkoztatottak és az orvosok, gyógyszerészek szakszervezetei is kérték már, hogy rájuk ne vonatkozzon a szolidáris adóról szóló jogszabály, mert úgy vélik, az nem szociális adó és szolidaritás, hanem egyszerű bércsökkentés eszköze.
