A lengyel hatóságok kénytelenek lesznek felgyorsítani egy fontos ügyben jó fél évtizede folytatott vizsgálatukat, mert könnyen megtörténhet, hogy a média jócskán megelőzi őket. Az ügyészség illetékesei ígérik, igyekezni fognak, de nem siethetnek el semmit, mert egy nagyon kényes ügyről van szó. Arról az állítólagos titkos börtönről, amelyet – bő tíz éve – vélhetően a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) működtetett Lengyelországban.
(Léphaft Pál karikatúrája)
Hírek szerint az amerikai titkosszolgálat több ilyen börtönt is fenntartott néhány európai (szövetséges) országban. Korábban Litvánia és Románia neve merült fel ezzel kapcsolatban. Az amerikaiak ezeken a – hivatalosan mindig letagadott – titkos helyszíneken tartottak fogva terrorista gyanús személyeket. A foglyok többsége arab volt, akikről feltételezték, hogy az al-Kaida terrorszervezet tagjaiként részt vehettek nyugati célpontok elleni merényletekben.
A börtönökről a strasbourgi székhelyű, elsősorban emberi jogi kérdésekkel foglalkozó Európa Tanács már 2011 őszén megállapította, hogy azokban „továbbfejlesztett kihallgatásnak” vetettek alá foglyokat, ami nem ritkán kínvallatást jelentett. Az összeurópai szervezet emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg már akkor figyelmeztetett: a terrorizmus elleni háború csúcsidőszakában Lengyelország, Litvánia és Románia rendkívüli felhatalmazást adott az amerikaiaknak, és teljes titoktartást biztosított számukra.
Az Egyesült Államok legfontosabb napilapjának tartott The Washington Post nemrég új részleteket közölt a lengyelországi titkos börtönről, amely valószínűleg 2002 decemberében kezdte meg működését. A lap úgy tudja, hogy a CIA lengyelországi létesítménye a Varsótól északra fekvő Stare Kiejkuty település határában volt, egy szigorúan őrzött épületegyüttesben. A helyszínt csak Kvarc fedőnevén emlegették az oda küldött amerikai ügynökök és segítőik, akik senkit sem engedtek a foglyok cellái közelébe. Még a vendéglátókat sem. A lengyel titkosszolgálat (AW) emberei csupán egy helyiségbe léphettek be.
A külvilágtól gondosan elzárt börtönt egy kétemeletes villában és egy pajtában rendezték be. Használatukért a CIA 15 millió dollárt fizetett Varsónak, illetve az AW-nek. Ez a börtön volt az egyik legfontosabb azok közül, melyeket az USA titkosszolgálata Európában működtetett.
Erre utal az a médiahír is, mely szerint a New Yorkban és Washingtonban 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások önjelölt kiötlőjét, Khalid Sheik Mohammedet is itt tartották fogva egy ideig, s szedtek ki belőle több fontos információt az akcióról. Nem sokkal később, valamikor 2003 őszén a lengyelországi titkos börtönt bezárták, hogy a CIA hasonlókat nyisson Litvániában és Romániában, amelyeket valószínűleg még néhány évig használtak. A lengyelországi fogvatartottak közül legalább egyet bizonyítottan átszállítottak Romániába. A CIA ottani tevékenységéről Bukarest azonban nem hajlandó semmit nyilvánosságra hozni.
A Lengyelországban őrzött gyanúsítottak közül azóta ketten a strasbourgi székhelyű emberi jogok bírósághoz fordultak jogorvoslatért. Lengyelországot azért perelték be, mert szerintük részt vett a CIA titkos börtönének létrehozásában.
Bár a lengyel ügyészség egyre elszántabban nyomoz a titkos CIA-börtön ügyében, a hazai politikusok többsége nem szívesen nyilatkozik a kényes témáról. Egyikük mégis meglepően fogalmazott. Józef Pinior, a titkos CIA-börtönök ügyét korábban vizsgáló európai parlamenti bizottság tagja hitelesnek nevezte a washingtoni lap minapi cikkét. Sajnálva jegyezte meg azonban, hogy a leírtakat nem a lengyel illetékesek derítették fel.
A kérdéses időszakban Leszek Miller volt a lengyel kormányfő, de ő tagadja, hogy bármit is tudott volna az egészről. A The Washington Post írását nevetségesnek minősítve annyit azért megjegyzett: nem börtönről, hanem talán valamilyen más, lengyel–amerikai közös műveletről lehetett szó.
