Az Adria-liga, azaz a körzeti kosárlabdaliga I. csoportjában (is) szereplő Srbobran-Reahem női kosárlabdacsapata szerdán a fővárosi Partizan együttesét fogadta. A szenttamási találkozón a csapat edzői mellett Dragan Đilas, a Szerbiai Kosárlabda-szövetség (KSS) elnöke is jelen volt, akivel a mérkőzés félidejében sikerült beszélgetnünk.
• December közepétől Saša Đorđević ismert kosarazónk vette át a szerb kosárlabda-válogatott irányítását. A Szerbiai Kosárlabda-szövetségen belül hogyan értékelik a szakember első lépéseit?
– Saša Đorđević már teljes egészében átvette a válogatott irányítását, és nagyon ambiciózus tervet készített az új és felfiatalított válogatottat illetően. Már megvan a keret, illetve a potenciális játékosok névsora is. Szerintem Saša hatalmas energiával rendelkezik, tudja a dolgát, és egészen biztosan tovább fogja népszerűsíteni az egyébként is legnépszerűbb sportágat Szerbiában. Természetesen itt is az eredmények a fontosak, és az, hogy a csapat az összetartó és komoly munkát követően bizonyítson a megmérettetéseken, azaz ott, ahol erre a legnagyobb szükség mutatkozik. Ha a világbajnokságon nem is, de az Európa-bajnokságon mindenképpen nagyok az elvárásaink. Remélem, hogy az ukrajnai verseny után válogatottunk kijut az olimpiára, hiszen nekünk ott a helyünk, és végső ideje, hogy visszatérjünk a kosárlabda élvonalába.
• Tanúi vagyunk annak, hogy az előző években több játékos is lemondta a válogatottban való részvételét. Kifogásként azt hozták fel, hogy az edzők nem hívták őket. Mi az igazság ebben, és milyen lépéseket tesz a szövetség a játékosok szétszóródásának megakadályozását illetően?
– Minden játékosnak, akinek van szerb útlevele és itteni állampolgár, egyéni döntése, hogy játszik-e hazánk válogatottjában, vagy sem. Bár a FIBA szabályai ezt számunkra lehetővé teszik, nem vagyunk a büntetőintézkedések hívei. Azt gondolom, hogy jogtalanság lenne olyan személyt büntetni, aki nem akarja képviselni hazája színeit. Egyszerűen, ha valaki jó sportoló és kiváló eredményeket képes felmutatni, de nem kívánja magára venni a címeres mezt, azzal ő már bünteti saját magát, hiszen nem él a lehetőséggel, hogy országát képviselje.
• Két csapatunk az Eurokupában, egy pedig az Euroligában versenyez. Mekkora siker ez a szerbiai kosárlabdában?
– Olyan emberek vagyunk, akik néha túlfeszítik a húrt a sikerrel kapcsolatban, néha pedig túlságosan is szerények vagyunk, hogy bevalljuk magunknak, igenis jók vagyunk, és jó csapataink vannak. Igen, két csapatunk is bent van az Eurokupában, és két csapatunk bent volt az Euroliga legjobbjai között. Ez már magában siker, és kevés ország mondhatja el magáról, hogy négy csapata van az európai kosárlabdaporondon. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az élen járnak csapataink az Adria-ligában, mégpedig a kétségkívül jobb feltételekkel készülő szlovén és a horvát együttesek előtt. Ez már magában is egy csoda, hiszen azt jelenti, hogy a szerbiai kosárlabda a túlélés helyett az élvonalban van. Ezeknek a kluboknak pedig csak gratulálni lehet a sikerhez, és támogatni kell őket az elkövetkező időszakban. Nem utolsósorban ki kell emelni a hazai ligákat és azokat a csapatokat, amelyek felsőbb rangfokozatba jutottak. Ez is igazolja azt, hogy színvonalban és utánpótlásban az európai csapatok szintjén vagyunk. Nézzük meg például a kosjerići Crnokosát, továbbá a valjevói és a čačaki csapatokat, amelyek kitűnő eredményeket produkálnak. Szerintem fényes jövő áll előttük.
• Újra aktuális a Korać-kupa. Mit tudnak tenni a kosárlabda-szövetség és a szervezők a tavalyi kellemetlenségek megelőzése érdekében?
– Az a szurkolói rendbontás, ami tavaly Kragujevacon történt, nem a sportról és a kosárlabdáról szólt. Óriási nyomás nehezedett akkor a bírókra és a mérkőzés képviselőire, jómagam pedig javasoltam, hogy szakítsák félbe a találkozót. A szövetségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megállítsa a nagymértékű agressziót a kosárlabdában. A huligánok okozta problémák már régóta megvannak, s nemcsak a labdarúgással kapcsolatosak, hanem a kosárlabdával is. Mindenesetre az egészből levontuk a tanulságot, és szinte biztosra vehető, hogy ilyen kellemetlenségek nem ismétlődnek meg. Az idén a fővárosi Pionir csarnokban törekedni fogunk az ideális játékfeltételek és körülmények megteremtésére.
• Női kosárlabda-válogatottunk számára is sikeres volt a tavalyi év. Várhatók-e a további sikerek?
– Sikeresen vettük a selejtezőket az idei törökországi világbajnokságra és a jövő évi Európa-bajnokságra is. Mint ismeretes, 20 év után járt válogatottunk ismét éremközelben, és a tavalyi Franciaországi Eb-n negyedik lett. Hátravan még a selejtező az olimpiai tornán való részvételre, és bízom benne, hogy ez is sikerülni fog. A súlyos anyagi helyzet ellenére is mindannyiunk számára sok örömet hoz a női kosárlabda. Generációváltás következik itt is nemsokára, a veteránok helyét fiatal, tapasztaltabb játékosok veszik át, és egyáltalán nem aggódom a női kosárlabda jövőjét illetően. A női sport általában és a kosárlabda is csak akkor kerül középpontba, ha sikert és örömet hoz. Éppen ezért kulcsfontosságú számomra, hogy a KSS maximálisan támogassa a válogatottat a törökországi versenyen és a többi megmérettetésen is.
