A kétoldalú kapcsolatok további javítását szorgalmazta a szerb és a koszovói kormányfő vasárnap a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Ivica Dačić szerb miniszterelnök a szerb-koszovói viszony alakulásáról rendezett panelbeszélgetésen leszögezte, hogy Szerbia továbbra is elzárkózik Koszovó államiságának elismerésétől, de a kapcsolatok normalizálására és mindkét félnek megfelelő megoldásokra törekszik. Hashim Thaçi koszovói kormányfő azt emelte ki, hogy a koszovóiakat még mindig „mély árok” választja el a szerbektől, de „a béke lehetséges, ha az európai elvek és értékek vezérelik a közös munkát”.
A panelbeszélgetés moderátora, Catherine Ashton uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kiemelkedő államférfiként jellemezte a két politikust. Elmondta, hogy az utóbbi másfél évben a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások közvetítőjeként együttműködő szellemiséget és a kölcsönös engedményeken alapuló megoldások iránti nyitottságot tapasztalt a részükről.
A két kormányfő Brüsszel közvetítésével 2012 ősze óta 21-szer tárgyalt már, a következő megbeszélést február 12-én tartják.
Rijád népirtással vádolja a szíriai kormányt
Népirtással vádolta meg a szíriai kormányt a szaúd-arábiai uralkodócsalád egyik legtekintélyesebb tagja a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Turki el-Fejszál herceg, a szaúdi hírszerzés korábbi vezetője a közel-keleti helyzetről rendezett panelbeszélgetésen azt mondta: a damaszkuszi rezsim emberiség elleni bűncselekményeket és népirtást követ el, Oroszország továbbra is fegyvereket szállít Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének, a nemzetközi közösség pedig tétlenül nézi a vérontást, „hátradől, és nem tesz semmit”.
A beszélgetésen John McCain amerikai szenátor is úgy vélekedett, hogy Moszkva változatlanul fegyverrel támogatja a damaszkuszi vezetést. Hangsúlyozta: Washington eddig rossz stratégiát alkalmazott, de „még beavatkozhat” a szíriai polgárháborúba. Miközben „szaúdi és katari barátaink” segítik a szíriai ellenzéki erőket, Washington csak „zsarolja” őket, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek – mondta a republikánus párti politikus, hozzátéve, hogy a genfi békekonferencia „bohózatba fulladt”.
Ahmet Davutoğlu török külügyminiszter szerint az ENSZ-nek azonnal közbe kell lépnie. A Biztonsági Tanácsnak határozatot kell elfogadnia a szíriai humanitárius helyzet kezeléséről, és az eddiginél sokkal pontosabban fel kell mérni az Aszad-rezsim vegyifegyver-arzenálját.
Az ENSZ határozott lépései nélkül nincs esély a politikai rendezésére – emelte ki a török külügyminiszter. A szíriai polgárháborúnak önmagán túlmutató jelentősége van, „nem csupán egyes országokról van szó, hanem a nemzetközi rendszerről, amely kudarcot vallott” – fejtette ki. Az ENSZ főtitkárának egy napon majd el kell mennie Szíriába, hogy bocsánatot kérjen a tétlenségért – jegyezte meg Davutoğlu.
Kerry: Maradnak az Irán elleni szankciók
Továbbra is érvényben maradnak az Irán elleni amerikai szankciók – közölte az amerikai külügyminiszter az iráni diplomácia vezetőjével a müncheni biztonságpolitikai konferencián.
John Kerry a tanácskozás szünetében folytatott megbeszélést Mohammed Dzsavád Zaríffal az iráni atomprogramról. Hangsúlyozta, a végleges megállapodáshoz elengedhetetlen, hogy Irán betartsa a tavalyi előzetes egyezség előírásait, és leszögezte, hogy Washington nem változtat a perzsa állam elleni szankciókon. A végleges megállapodást célzó tárgyalás február 18-án kezdődik
Tartós forrongás várható a Közel-Keleten
A közel-keleti térség tartósan instabil, forrongó része marad a világnak, konfliktusait a síiták és a szunniták ellentéte határozza meg – mondta az izraeli védelmi miniszter. Münchenben Móse Jaalonnal külön beszélgetést szerveztek, amelyen csak ő volt a színpadon és a moderátor, Lyse Doucet, a BBC World hírcsatorna vezető tudósítója.
Jaalon hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten „választásokat rendezni édeskevés ahhoz, hogy meggyökeresedjenek a demokratikus alapértékek”. Az arab világ válságai szerinte azt mutatják, hogy összeomlanak a mesterségesen létrehozott államok. Elbukott az a kísérlet, amellyel a Nyugat a nemzetállami formát próbálta átültetni a térségre, ahol a nyugati értékrendtől merőben eltérő szokásrend érvényesül. Úgy vélte, nem várható, hogy még az ő életében szilárd demokratikus rendszerek alakulnak ki a Közel-Keleten. „Számomra jó hír, hogy (védelmi miniszterként) nem leszek munkanélküli, de a rossz hír is az, hogy nem leszek munka nélkül” – fogalmazott Jaalon.
