2024. április 23., kedd

„Ritka ékszerek öröksig ágon”

Csángú országba utaztunk a múlt hétvégi Őseink zenéje által Szenttamáson
A bácsfeketehegyi tamburások muzsikájával kiválóan párosul Török Noémi átható hangja

A bácsfeketehegyi tamburások muzsikájával kiválóan párosul Török Noémi átható hangja

A törökbecsei Micsik Béla, a bácsfeketehegyi Árvalányhaj és Török Noémi népdalénekes, a budapesti Berka, és a szegedi Tisza Banda Manninger Ágota Lencsi énekessel kiegészülve tette feledhetetlenné a 12. alkalommal megrendezett Őseink zenéje népzenei találkozót Szenttamáson. A hétvégi mulatságra – az Arany János Magyar Művelődési Egyesület és a Gion Nándor Kulturális Központ közös szervezésében –, megérkezett az első idei hó is, s talán ennek tudható be, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben töltötték meg a Sportcsarnokot.

A találkozón egyébként a Vajdaságban tevékenykedő népzenészek, vonós együttesek mutatkoznak be, mellettük vendégként minden évben külföldi zenekar is fellép.

– A rendezvény célja – ahogy a Csángú országba című versben is olvasható „ritka ékszerek öröksíg ágon” felkutatása, megóvása – a népdalok, a táncházi zene ápolása, megőrzése, továbbadása az ifjabb nemzedéknek, és a vajdasági vonószenekarok bemutatkozása – mondta a rendezvényről az egyik szervező, Horváth Futó Hargita. – Céljaink között szerepel, hogy azokkal is, akik nem foglalkoznak népzenével, néptánccal, de mégis eljönnek a koncertre, megismertessük, közelebb hozzuk, esetleg megszerettessük a magyarság zenei és tánchagyományait, a koncertet követően ugyanis bekapcsolódhatnak egy rövid táncoktatásba, hiszen minden évben táncházzal zárul a rendezvény.

A szombat esti rendezvény részvevőit és Vajdaság több vidékéről érkező közönségét Zoran Mladenović szenttamási polgármester köszöntötte – többek között magyar nyelven –, majd Micsik Béla törökbecsei tekerőlantja adta meg a rendezvény indítóját. A tartomány-szerte, sőt országhatárainkon túl is ismert Micsik Béla alapvetően a citerához kötődik, hisz 1981 óta műveli, 1992 óta tanítja is. Két évvel ezután tanult meg tekerőzni. Táborokban tanít, csoportokat vezet, oktatói szaktudását a szórványban élő magyar gyerekek és felnőttek tanításába fekteti. Ráadásul mintegy két évtizede népi hangszereket is készít, elsősorban citerát. Hangszereit fel lehet ismerni natúr kivitelezésükről, csengő hangjukról és könnyű hangkijátszásukról.

A műsor másik vajdasági fellépője a bácsfeketehegyi Árvalányhaj tamburazenekar és Török Noémi népdalénekes volt.

„A keleti fronton az első világháborúban egy alkalommal a feketicsi katonák kerítettek egy tamburát. Körbeültek, és az egyik, kezébe véve a tamburát, eljátszotta kedvenc nótáját, a földiek pedig énekeltek vele. Amikor a nóta végére értek, átadta a hangszert a mellette ülőnek, s az is elpengette a saját nótáját. Amikor már az ötödik bácsfeketehegyi vette kezébe a tamburát, az őrmester, aki eddig csendes szemlélője volt katonái szórakozásának, felháborodva kikelt magából: – Azt az istenit maguknak! Otthon mást se csinálnak, csak tamburálnak?” – szól a legenda a bácsfeketehegyiekről, amit Sárközi Ferenc Múltból merítettem című könyvében is lejegyzett.

Bácsfeketehegyen először 1974-ben alakult tamburazenekar a művelődési egyesület keretein belül, amikor Sárközi Ferenc színjátszó csoportjának élő zenei kíséretre volt szüksége. Az akkor alakult zenekar Vajdaság-szerte fellépett.

– Az Árvalányhaj tamburazenekar 1994-ben alakult, először a helyi néptánccsoport zenei kísérője volt, később részt vett a vajdasági népzenei vetélkedőkön, vendégszerepléseken Vajdaságban és Magyarországon. A zenekar Bácsfeketehegyen gyűjtött népdalokat, dél-alföldi népdalokat játszik, de mostanában klasszikus művekkel és szerb nyelvű dalok előadásával is próbálkozik – mutatta be a zenekart Végső János, aki mellett Szakács Zoltán (zenekarvezető), Szakács Szabolcs, Őri Zsolt, Papp Lóránt és Farkas Rudolf képezi az együttest.

Az Árvalányhajjal Török Noémi népdalénekes is fellépett, aki ugyancsak bácsfeketehegyi, szülőhelyének hagyományait ápolja, népszerűsíti.

Az idei Őseink zenéje rendezvényen két magyarországi együttes mutatkozott be, érdekesmód mindkettő először lépett fel Szenttamáson. Egyik a népes és sok hangszert megszólaltató budapesti Berka zenekar, melynek hangzását Manninger Ágota Lencsi énekes hangja teszi sajátossá. Az együttes nagy népszerűségnek örvend a moldvai csángó népzenét kedvelők körében Magyarországon. Az együttes tagjai mesterien kezelik a furulyát, a kavalt és a hegedűt, valamint a kobozt és a dobot, melyeken más, például magyar, román és balkáni dallamokat is megszólaltatnak. A mindössze hat éve alakult együttes ma már a moldvai és gyimesi csángó népzene egyik legfiatalabb és legenergikusabb formációjának számít, s erről meggyőzték a szenttamási koncert közönségét is. Az elmúlt fél évben a népzenei repertoár mellett csángó költők verseinek megzenésítésével is foglalkoztak, ebből is kapott ízelítőt a közönség. Tavaly adták közre a Csángú országba című moldvai csángó költők verseit tartalmazó felvételüket.

A másik magyarországi zenekar, a Tisza banda 2009-ben alakult Szegeden, repertoárjuk a mai Magyarország és Erdély számos területére kiterjed, de a dél-alföldi dalok sem idegenek tőlünk.

A rendezvény a hagyományokhoz híven táncházzal zárult, melyet a Berka zenekar nyitott meg moldvai zenével és táncmesterrel, utána váltásra a többi zenekar húzta a talpalávalót. A jó hangulat ekkor hágott a tetőfokára.

Nyitókép: A bácsfeketehegyi tamburások muzsikájával kiválóan párosul Török Noémi átható hangja