2024. március 29., péntek

Másodfokon 17 évre enyhítették Vlastimir Đorđević börtönbüntetését

A hágai nemzetközi törvényszék hétfőn 27 évről 17 évre csökkentette Vlastimir Đorđević, a szerb Belügyminisztérium nyugalmazott tábornokának börtönbüntetését. A törvényszék 2011. február 23-án állapította meg első fokon Vlastimir Đorđević bűnösségét, és ítélte el 27 év börtönbüntetésre a koszovói albánok ellen 1999-ben elkövetett bűncselekmények miatt. Az ítélet értelmében Đorđević részt vett több százezer koszovói albán elüldözésében, továbbá ő a felelős 724 albán civil meggyilkolásáért és a holttestek tömegsírokba való áthelyezéséért. A holttestek elrejtését Slobodan Milošević, a JSZK elnöke rendelte el, mondta ki az ügyészség. Ezek a bűncselekmények – a vádirat szerint – részét képezték annak a szervezett bűncselekmény-sorozatnak, melynek célja a koszovói albán lakosság erőszakos eltüntetése és az etnikai egyensúly megváltoztatása volt, a tartomány szerb ellenőrzésének biztosítása érdekében.

A törvényszék Fellebbviteli Tanácsa elfogadta Đorđević „fellebbvitelének” egy részét, és felmentették a vádiratban szereplő egyes helyszíneken elkövetett bűntettek felelőssége alól. A fellebbviteli tanács határozata szerint az elsőfokú ítélet túl szigorú volt.

Az elsőfokú eljárásban a vádlottat a koszovói albánok ellen elkövetett emberiségellenes bűncselekmények, törvényszegés és a háborús szokások megsértésével vádolták. A másodfokú perben az ügyészség életfogytiglanit, a védelem enyhítést kért. A másodfokú tárgyaláson Đorđević bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, illetve az egykori elüldözöttektől. A volt magas rangú szerb rendőr azt is elismerte, hogy részt vett az albán holttestek elrejtésében. Mint köztudomású, a holttesteket a szerb különleges alakulatok tagjai hantolták ki, hűtőkocsikkal vitték a Belgrád melletti Batajnicára, hogy újra elássák őket. Đorđević ezt is megbánta, s a bíróság előtt úgy fogalmazott, hogy „bűnhődöm, amiért annak idején nem szálltam szembe a miniszterrel”.

Đorđevićet több év rejtőzködés után 2007. június 17-én tartóztatták le Budván, ezt követően pedig a montenegrói hatóságok kiadták őt a hágai törvényszéknek. Az egykori tábornok az ügyészség előtti első megjelenésekor ártatlannak vallotta magát.

A hágai nemzetközi törvényszék a múlt héten mondta ki az első jogerős ítéleteket a Koszovóban elkövetett háborús bűnök miatt. Az 1999-ben Koszovóban elkövetett bűntettek miatt 18 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Nikola Šainovićot, 22 évesre Nebojša Pavkovićot, 20 évesre Sreten Lukićot és 14 évesre Vladimir Lazarevićot. Az 2009-es elsőfokú ítélethez képest Šainović, Lukić és Lazarević esetében enyhült a büntetés, míg Pavković esetében megerősítették a 22 éves börtönbüntetést. A törvényszék ugyanezen vádban Slobodan Miloševićet, Jugoszlávia egykori elnökét is perbe fogta, ám Milošević az ítélet kihirdetése előtt, 2006-ban, még az előzetesben meghalt. Milan Milutinović, Szerbia akkori elnöke is vádlott volt, őt azonban első fokon minden vádpontban felmentettek. Dragoljub Ojdanić, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke alkut kötött: elfogadta az elsőfokú ítéletet, az ügyészség pedig nem fellebbezett súlyosbításért. Büntetésének kétharmadát letöltötte, és jó magaviseletért tavaly szabadult.