2024. április 24., szerda

Ahol jó volt lenni

Topolyán, a magyar kultúra napján – Harkai Vass Éva szövegválogatása az Aurorások közvetítésével

– A szövegében önmaga kezdeteihez visszatérő Himnusz a nemzet történelmének súlyos pillanatait idézi meg: egy nemzet több évszázados történelmi emlékezetét. Amikor a most sorra kerülő irodalmi összeállításon gondolkodtam, arra gondoltam, hogy a Kölcsey-vers által megképződött történelmi atmoszféra ürügyén miért ne idéznénk meg mi is a mi térségünk több mint két évszázados nyelvi, kulturális, történelmi emlékezetét – nem mással, mint egy ismeretlen szerző által írt, utóbb André Istvánnak tulajdonított verses krónikával, Topolya mezőváros históriájával a 19. század elejéről –, s innen ugornánk a tágabb és szorosabb értelemben vett közelmúltunkig és jelenünkig – emelte ki köszöntőjében költőnk, írónk, dr. Harkai Vass Éva irodalomtörténész, egyet. rendes tanár, aki a magyar kultúra napi rendezvény szervezőjének, a topolyai Művelődési Ház mozitermének telt házas közönsége előtt osztotta meg gondolatait az ünnepnapon, annak apropóján többek között magáról a költeményről, a későbbiekben Magyarország hivatalos nemzeti himnuszává váló műalkotásról, annak befogadásáról, (újra)értelmezéséről is:

– Az alcíme szerint A magyar nép zivataros századaiból szóló Himnusz szövegéből azonban a ma embere is (ki)érzi a többek között az antik szerzőkön és Goethén nevelkedett Kölcsey versnyelvének klasszikus emelkedettségét, választékosságát, eleganciáját, patináját – ahogyan egy himnusztól, mi több, nemzeti himnusztól elvárható. Ma talán még inkább érezzük ezt a klasszikus emelkedettséget, a nyelvi választékosságot, a versbeszéd eleganciáját, patináját, mint majd’ két évszázaddal ezelőtt, hiszen az igazi műalkotásokat az idő nem kezdi ki, múlásával nem veszítenek, hanem nyernek – hangzott el továbbá ünnepi beszédében az Itthon, minálunk című irodalmi-zenés esten, amelynek szövegeit maga Harkai Vass Éva válogatta, programját Topolyához kötődő írók, költők műveiből állította össze.
Fehér Ferenc, Fenyvesi Ottó, Juhász Erzsébet, Toldi Éva, Tóth Ferenc és az 1800-as évek eleji topolyai várostörténetet megíró krónikás szövegei szerepeltek a műsorban, amelyet az Aurora vezetője, Gazsó Hargita rendezett. Az Aurora egykori és jelenlegi tagjai: felvételről Kokrehel Júlia, majd Ágoston Emília, Bakos Viktor, Bencsik Bertalan, Bencsik Richárd, Bodor Sára, Dudás György, Gazsó Hargita, Kokrehel Kitty, Mátéffy Dorottya, Nagy Viktória, Ozorák Zsaklina, Tari Emese, Tomić Teodor, Tóth Sztella és Tölgyesi Anna adott elő vers- és prózaszöveget. Rajtuk kívül közönség elé lépett még a topolyai Alapfokú Zeneiskola diákja, Dudás József növendéke, Kohanec Botond gitárjátékával és Dudás Kata szólóénekes, akinek Kisimre Szerda Anna a felkészítő tanára. Az ünnepi perceket gazdagító felvételeket és a filmbejátszást Gazsó Orsolya készítette.