Tavaly indult útjára a Madarak hangja elnevezésű projektum, melyet három civil szervezet, az Artrust, az A.Š.C. valamint a Riparia Természetbarátok Egyesülete valósít meg és a svédországi Rec Sens program keretén belül találtak támogatásra. A projektum három alappilléren nyugszik, így az interaktív természetvédelmi oktatáson, mely a www.zvukptica.rs honlapon folyik, létrehozták az első szerbiai madárhang-adatbázist, valamint politikai aktivitásokon keresztül igyekeznek a természetvédelemre, azon belül is a fürj és a vadgerle védelmére hangsúlyt fektetni. Ebből kiindulva született meg az úgynevezett Palicsi kezdeményezés, melynek célja, hogy ezt a két fajt tartós vadásztilalom alá helyeztessék.
Grabovác Dávid, a Riparia alelnöke elmondta, a fürj és a vadgerle populációja az utóbbi évtizedekben töredékére csökkent az országban, főleg Vajdaságban, ahol ezek a fajok egyre inkább eltűnőben vannak.
– A vadgerlét folyamatosan szorítja vissza a balkáni gerle és egyre nagyobb méreteket ölt a vadászata. A fürj valamikor tömegesen jelen volt, azonban a mezőgazdaság intenzitásának növekedésével folyamatosan csökken az élőhelyük, sok méreganyag jut be a szervezetükbe, és a vadászatuk tovább csökkenti a populációt. A legfőbb ok, hogy a fürjet és a vadgerlét védelem alá helyeztessük az, hogy folyamatosan csökken a számuk, miközben vadászatuk hosszú ideig tart. Ha a madárvadászatról van szó, akkor a legtöbb törvénysértés a fürj és a vadgerle vadászata alkalmával történik, mert gyakran nem megengedett eszközökkel, úgynevezett madárbehívóval csalogatják le őket, és ilyenkor például a globálisan veszélyeztetett és védelem alatt álló haris is áldozatul esik a vadászoknak – mondta.
A madarakra való vadászás egy attraktív, gyors, kihívásokkal teli, ügyességet és jó reflexeket igénylő sportnak számít, mely sokakat vonz. Habár a csökkenőben lévő fajokra nem lenne szabad vadászni, sajnos ezt nem mindig veszik figyelembe. A vadásztársaságok vadászati becslést készítenek a költő- és vonuló populációról, az adatokat benyújtják a vajdasági vagy a szerbiai vadászszövetséghez, ahol ez alapján határozzák meg a vadászati kvótákat, azaz miből mennyit lehet kilőni, de az alelnök szerint a vadásztársaságok által benyújtott számok nem reálisak és nem a valós állapotot tükrözik, és nem veszik komolyan azokat az érveket, melyekkel ők előállnak. Mint rámutatott, a vadászlobbi is iszonyatosan erős, több mint kilencvenezer regisztrált vadász van Szerbiában, s ők általában a társadalom magasabb rétegeihez tartoznak, közöttük sok a befolyásos ember, jogászok, ügyvédek, orvosok, politikusok, bírók, így a vadászat bizonyos aspektusai szinte szervezett bűnözésnek is nevezhetők, emellett sok külföldi vadászturista is érkezik hozzánk, akik busásan megfizetik a vadászati lehetőségeket, s nem hajlandók a megengedett módszerekkel vadászni.
A Palicsi kezdeményezés egy immár tíz éve tartó küzdelem újabb lépcsőfoka, mellyel a Riparia, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület és még néhány egyesület megpróbál hatni az illetékes szervekre, hogy a vadgerlét és a fürjet helyezzék vadásztilalom alá. Mindeddig még csak válaszra sem méltatták őket, így ezúttal még nagyobb nyomást igyekeznek gyakorolni a mezőgazdasági minisztériumon belül működő vadászati osztályra, ugyanis akciójuk egyre több hazai és immár külföldi civil szervezet támogatását is élvezi, és sok polgár is az ügyük mellé állt, akik aláírták az erre vonatkozó petíciót.
– A természetvédelem egyre nagyobb tömegeket nyer meg magának és ez a mi ügyünk szempontjából is nagyon jó. Ha ezúttal sem járunk sikerrel, akkor vagy tovább fokozzuk a nyomást, vagy akár jogi útra is terelhetjük az ügyet, hiszen a minisztérium egyszer sem vette komolyan a megkereséseinket és nem tartotta fontosnak válaszolni rá, viszont ők azért vannak, hogy minket szolgáljanak és kötelesek választ adni a polgárok kezdeményezéseire. Az élőhelyek csökkenéséből eredő problémát nem tudjuk egyik napról a másikra megoldani, azonban a vadászatuk leállításával sokat tehetünk azért, hogy a populáció ne váljon teljesen veszélyeztetetté. Ez a két faj jelenleg még nem tartozik a globálisan veszélyeztetett nagyon ritka fajok közé, így az illetékeseknek most még nem késő lépniük, hogy a csökkenést megállítsák, ehhez viszont tartós vadásztilalom alá kell helyezni őket, továbbá pontosan fel kell mérni és nyomon kell követni a populáció számának alakulását – mondta Grabovác Dávid.
