2024. március 29., péntek

Megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások

Ivica Dačić: Szerbia nem ajándékot kapott, hanem azt, amit megérdemelt

Az Európai Tanács épületében Brüsszelben kedden megtartották az első kormányközi konferenciát Szerbia és az Európai Unió között. A szerbiai delegációt Ivica Dačić miniszterelnök és Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes vezették. Az EU tárgyalási keretét Štefan Füle bővítési biztos részletezte, Szerbiáét pedig Dačić. A szerb fél megismételte korábbi kijelentését, hogy a csatlakozási tárgyalásokat 2018-ig kívánja befejezni, 2020-ig pedig az unió teljes jogú tagjává óhajt válni. A DP és az LDP saját diadalaként éli meg a csatlakozási tárgyalások megnyitását.

A szerbiai küldöttséget José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogadta. A reformok és az előrehaladás terén felmutatott eredményekért elismerés illeti Szerbiát, hangsúlyozta Barroso, aki különösen fontosnak tartja a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben elért eredményeket. A csatlakozási tárgyalások során a jogállamiság, az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az állami adminisztráció reformja, a kulcsfontosságú intézmények függetlensége, a kisebbségvédelem és a sajtószabadság lesz a legnagyobb kihívás az ország számára, foglalta össze az EB elnöke.

Ivica Dačićon és Aleksandar Vučićon kívül a szerbiai delegációnak Branko Ružić, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere, Ivan Mrkić külügyminiszter és Tanja Miščević, a szerbiai tárgyalócsoport vezetője is tagja volt.

Az Európai Uniót Štefan Füle bővítési biztos és Evangelosz Venizelosz, az aktuális uniós elnöklő Görögország külügyminisztere képviselte, valamint az EU tagállamok állandó képviselői és Ausztria, Horvátország, Románia külügyminiszterei is részt vettek a konferencián.

A nagyjából egyórás ülésen Štefan Füle bővítési biztos az EU, Ivica Dačić miniszterelnök pedig Szerbia tárgyalási keretét ismertette. Az unió elvárja Szerbiától, hogy a tárgyalások ideje alatt minden területen végrehajtsa az átfogó és általános reformokat. Ebbe a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok teljes rendezése is beletartozik. Ezzel kapcsolatban igyekezett Miščević nyomatékosítani, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárása előtt Szerbiának megállapodást kell kötnie Koszovóval kapcsolataik teljes körű normalizálódásáról, vagyis Koszovó függetlenségének elismerése feltétel, még ha egyelőre csupán nem formális kikötésről is van szó.

Ugyanezt hangsúlyozta Bodo Weber berlini Balkán-szakértő: „Koszovó függetlenségének formális elismerése nem feltétel Szerbia irányába. A csatlakozási tárgyalások lezárása előtt a Belgrád és Pristina közötti normalizálódási folyamatnak azonban egy jogilag elkötelező erejű megállapodás formájában végül a kapcsolatok átfogó rendezéséhez kell vezetnie. Ezzel a megállapodással valójában azt követelik Szerbiától, hogy nem formálisan vagy formálisan ismerje el Koszovó államiságát. Ezzel Belgrádban is tisztában vannak.”

NAGY KIHÍVÁSOK

A kormányközi konferencia után megtartott sajtótájékoztatón Venizelosz görög külügyminiszter elmondta, hogy tárgyalási keretében az EU a korábban csatlakozott országokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatokat ugyanúgy figyelembe vette, mint az egyedül Szerbiára jellemző specifikumokat is.

– Bizonyítást nyert Szerbia európai célokkal kapcsolatos elkötelezettsége és az, hogy az ország teljesíti a szükséges feltételeket. A mai nap fontos a Szerbiával ápolt kapcsolatok tekintetében, fontos mindannyiunk számára. Az első kormányközi konferencia mérföldkő az EU és a Szerbia közötti kapcsolatokban. A cél, hogy Szerbia teljes egészében elfogadja az EU irányelveit. A Koszovóval megkezdett tárgyalásokat folytatni kell, hogy a két országnak sikerüljön rendeznie kapcsolatait. A csatlakozási folyamat lehetővé teszi, hogy Szerbia és Koszovó is folytassák európai útjukat, és ne akadályozzák egymás integrációját. Bízom Szerbiában, hogy gyorsan és eredményesen fogja befejezni a tárgyalásokat. Görögország segítségére mindig számíthatnak – fejtegette Venizelosz.

Füle szerint az integráció tekintetében az volt a kulcs, hogy a szerb államvezetőség készséget mutatott a szükséges reformok végrehajtására. Ezenkívül a Koszovóval folytatott párbeszéd során felmutatott bátorságot kell mindenféleképpen említeni, tette hozzá Füle, majd figyelmeztetett, hogy a tárgyalások során rendkívül nehéz kihívások várnak Szerbiára.

– Belgrádnak továbbra is a Pristinával folytatott párbeszédre kell összpontosítania, valamint alkalmaznia a már véglegesített megállapodásokat. Ezenfelül be kell fejeznie a reformokat, és a szerbiai jogrendet összhangba hoznia az unióssal. Hiszem, hogy a reformok végrehajtásával sikerül megerősíteni a joguralmat Szerbiában. Az ország átalakulása a szerbiai társadalom és gazdaság számára is lényegre törő. Meg vagyok róla győződve, hogy igyekezetével Szerbia a Nyugat-Balkán összes országa számára példa lehet majd – fogalmazott Füle, arra azonban nem kívánt válaszolni, hogy az első, a 23-as, a 24-es és 35-ös tárgyalási fejezetek mikor nyílnak meg.

NEM LESZ ÜNNEPLÉS

Dačić megköszönte, hogy az EU hozzásegítette Szerbiát a csatlakozási tárgyalások megnyitásához. A szerb miniszterelnök külön kiemelte Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének érdemeit ebben a folyamatban. Ashton nélkül soha nem sikerült volna közös nevezőre jutni a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás tekintetében, fűzte hozzá Dačić.

– Mi, akik részt veszünk a politikában, úgy is felfoghatjuk, hogy itt csupán egy napi politikai eseményről van szó. Ez azonban nem így van. A második világháború óta ez a legfontosabb esemény Szerbia számára. Ez Szerbia stratégiai célja, amely kijelöli a szerbiai társadalom számára az utat. Szerbia ma formálisan is megkezdte az európai népek családjához való csatlakozás folyamatát. Ezért történelmi ez a nap. Az aktuális összetételű kormány 18 hónappal ezelőtt állt fel. Hiszem, hogy erre senki nem számított tőlünk. Mindenkit megleptünk. Mostantól sokkal többet várjanak el tőlünk és a következő összetételű kormányoktól is. Ha másmilyen összetételű lenne a kormány, akkor biztos vagyok benne, hogy egy legalább hétnapos ünneplés következne. Mi azonban dolgozni akarunk. Szerbia ma nem ajándékot kapott, hanem azt, amit megérdemelt – hangsúlyozta Dačić.

A szerb miniszterelnök a folytatásban a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatásáról biztosította a hallgatóságot. Dačić a sajtótájékoztatón is megismételte, hogy Szerbia 2018-ig kívánja teljesíteni az EU feltételeit, vagyis befejezni a csatlakozási tárgyalásokat, 2020-ig pedig az unió teljes jogú tagjává kíván válni. Újságírói kérdésre válaszolva Dačić kifejtette: Szerbia európai integrációja semmiféleképpen nem kapcsolódik Koszovó státuszához. Szerbia álláspontja Koszovó státuszával kapcsolatban változatlan, nyomatékosította Dačić.

A sajtótájékoztatón Vučić arról biztosította a közvéleményt, hogy Szerbia az EU minden egyes feltételét teljesíteni fogja. Az EU épülete előtt lengedező szerbiai zászló bizonyítja, hogy Szerbia is elérheti azt, amit a többi európai nép már elért, emelte ki Vučić, majd hozzátette: tisztában van azzal, hogy Szerbiára nehéz feladatok elvégzése vár, az ország azonban áll elébe minden egyes kihívásnak.

– Sok minden lesz, amit a szerbiai emberek nem fognak támogatni, mi viszont készek vagyunk teljesíteni a feladatokat. Mindent megteszünk azért, hogy a szerbiai polgárok jobban éljenek. Biztosan nem vagyunk olyan negédesek és sármosak, mint egyesek, de munkánkkal komolyságunkról tettünk tanúbizonyságot. Biztos vagyok abban, hogy 2018-ig képesek leszünk befejezni a tárgyalásokat. Ezt követően már csak arra lesz szükség, hogy az EU felmérje: Szerbia megérdemli-e, hogy teljes jogú taggá váljon – magyarázta Vučić.

A DP ÉS AZ LDP ÉRDEME”

Az első kormányközi konferencia megtartásának kapcsán nemcsak az EU legfontosabb politikusaitól érkeztek gratulációk és értékelések, hanem a szerbiai politikai pártoktól is. Legtöbbjük üdvözölte a tárgyalások megnyitását.

Nebojša Stefanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke kifejtette: aki jót akar az országnak, az a tőle telhető legtöbbet fogja adni azért, hogy Szerbia 2020-ig az EU teljes jogú tagjává válhasson. Az integráció gazdasági szempontból is lényeges – hangsúlyozta Stefanović –, a folyamat során Szerbiának minél hatékonyabban kell kihasználnia az uniós alapokban rejlő lehetőségeket, erősítve a szerbiai gazdaságot. A köztársasági parlament a jövőben is mindent megtesz azért, hogy Szerbia minél gyorsabban haladjon az unió irányába, erősítette meg a házelnök.

Nataša Vučković, a Demokrata Párt alelnöke úgy érzi, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése a DP politikájának a helyességét bizonyítja.

– Ma a szerbiai polgárok hosszú ideje megfogalmazott vágyai teljesültek. A tárgyalások megnyitása alátámasztja a DP több évtizedes igyekezetének és politikájának sikerességét. A DP volt az első párt, amely programjában már 1990-ben az uniós tagságot jelölte meg célként, és folyamatosan ezt igyekezett munkájával elérni. Szerbiára komoly feladatok elvégzése vár: a partneri viszony építése az európai barátokkal, felelősségteljességének bizonyítása és az állami érdekek tiszteletben tartása – fogalmazott Vučković.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdésével Szerbia egy olyan esélyt kapott, amely egyedül a politikusok rátermettségén múlik. A folyamat végén a polgároknak kell a győzteseknek lenniük, az országnak pedig megreformált, versenyképes állammá kell válnia, mondta Jovanović, aki egyébként az LDP diadalaként éli meg a tárgyalások megnyitását. Az LDP évekig egyedüliként védelmezte azt a politikát és azokat az értékeket, amelyeket ma mindenki elfogad, jegyezte meg a pártelnök.

– Az EU-tól semmit nem fogunk ajándékba kapni, és a problémáinkat sem fogja megoldani helyettünk. Mindenért nekünk kell küzdenünk. Túlságosan sok időre volt szükségünk ahhoz, hogy eljöjjön a mai nap. A legfontosabb lépést, amely okán ma megkezdődhettek a tárgyalások, tizennégy évvel ezelőtt tette meg Szerbia, amikor megdöntötte az addigi, anticivilizációs hatalmat. A mai, formális brüsszeli eseménnyel az aktuális összetételű kormány létét igazoló utolsó ok is megszűnt. Az unióval valódi reformátoroknak kellene tárgyalniuk – fejtette ki Jovanović.

Aleksandar Jugović, a Szerb Megújhodási Mozgalom alelnöke nem kérdőjelezte meg az aktuális összetételű kormány érdemeit, és fontosnak tartja, hogy a politikai erők minél szélesebb köre támogassa az Aleksandar Vučić vezette korrupció és szervezett bűnözés ellenes küzdelmet. A tárgyalások megnyitásával Szerbia a lehetőség előtt tárta ki az ajtót, hogy egy eredményes, rendezett országgá váljon, szögezte le Jugović.

A Szerbia Egyesült Régiói szerint kedden sok ezer ember többéves munkája teljesedett ki. Közleményében a SZER a polgárok támogatásának fontosságát hangsúlyozta, szerintük enélkül nem történt volna lényegbeli előrelépés az integráció területén.

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga abbéli reményének adott hangot, hogy a szerbiai tárgyalócsoportnak vajdasági tagja is lesz, hiszen a tartományban több olyan szakember is van, akiknek tapasztalata felbecsülhetetlen értékű.

Vojislav Koštunica Szerbiai Demokrata Pártja persze semmi jót nem lát abban, hogy megtartották az első kormányközi konferenciát. Szerbiának egyedül kára származik majd az integrációból, szögezte le a párt elnöke.

A FOLYTATÁS

Bár azt még nem tudni, hogy az első tárgyalási fejezetek mikor nyílnak meg, az már hosszabb ideje világos, hogy elsőként a 23-as, az igazságszolgáltatáshoz és alapvető jogokhoz, a 24-es, a jogérvényesüléshez, szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a 35-ös, az egyebek mellett Koszovóhoz kapcsolódó tárgyalási fejezetek nyílnak meg. Ezek a tárgyalások lezárásáig nyitva maradnak.

Tanja Miščević egyetért azzal kapcsolatban, hogy a legnagyobb kihívás a 35-ös tárgyalási fejezet lesz, már csak azért is, mert a korábban csatlakozott tagállamok esetében ez csupán az egyéb témákat tartalmazta. A szóban forgó fejezettel kapcsolatos jogi átvilágításra már szerdán sor kerül Brüsszelben. A jogi átvilágítás folyamata feltehetőleg 2015 márciusáig fejeződik be.

Azzal is sokat foglalkozik a belgrádi sajtó, hogy vajon mennyibe fog kerülni Szerbiának az integráció. Erre a kérdésre eddig még a szerb kormány sem tudott válaszolni. A környezetvédelem terén állítólag nagyjából 10 milliárd euróba fog kerülni a szerbiai és az európai mércék összehangolása. A szkeptikusok szerint Szerbia sokkal többet költ majd az integrációra, mint amennyi haszna fog származni belőle.

Az európai integrációt anyagi lehetőségeihez mérten Szerbia fogja fedezni, ugyanakkor azokhoz az összegekhez, amelyek elkülönítése veszélyeztetné pénzügyi stabilitását, az előcsatlakozási alapokból, a tagállamoktól vagy harmadik forrásokból juthat.