2024. április 20., szombat
ÚJ KÖNYVEK

Zoknik a csilláron, életek hajszálon

Sokat elárul a Történetek az irattárból alcím arról a kötetről, mely a kíváncsiságot ébresztő Zoknik a csilláron, életek hajszálon címmel jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadó és a budapesti Magvető közös kiadásában. Szerzője Várady Tibor, akinek ez a negyedik, magyar nyelven megjelentetett szépirodalmi kötete. „A könyvben egyszerre van jelen a régmúlt, a közelmúlt és a jelen. Egyetlen oldalon, egyetlen lélegzetvételben. A három korszakban játszódó történések, az uszító hangok, a joggyakorlás és a hétköznapi beszéd hangja kísértetiesen megegyeznek. Emberi sorsok ismétlőjelek közé szorítva. A nagyapának, az apának és a fiúnak egyaránt kijár egy-egy háború, és e háborúk kínos, lassan lecsengő velejárói” – írja többek között Domonkos István a könyv felvezetőjében. A 270 oldalas kötetben olvashatunk a történelem relevanciájáról, egy 1912-s kávéházi esetről, az I. világháború alatti házkutatásokról és eredményükről, a fokozatos nyelvváltásról, katonaruhákról és sorsokról, a Freund-Baráth-aktáról, Baksa Árpád sajtóperéről, egy majdnem válóperről, egy férjről, aki kocsmákat csak nagyon ritka esetben és csak a nép érdekében látogat, és sok másról.

A szerzőt leginkább jogászként ismerjük. Első szépirodalmi munkái az Új Symposionban jelentek meg. Eddig megjelent magyar nyelvű szépirodalmi kötetei: Vagy nem maga az élet a legjobb időtöltés? (1971), Az egérszürke szoba titka (1976), Történelemközelben (1995).

 Esztergomi és pécsi márványkapuk

A Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg Raffay Endre újabb kultúrtörténeti kötete, sorrendben a negyedik, mely az 1200 körüli évtizedek magyarországi művészetét taglalja. A kötet az Esztergomi és pécsi márványkapuk címet viseli. Az egykori esztergomi érseki székesegyház 1764-ben elpusztult, csak képi és írott források, valamint a töredékeinek a segítségével vizsgálható főkapujával, a Porta speciosóval és a pécsi püspöki székesegyház főbejáratával, melyet az eredeti helyéről a templom XIX. századi újjáépítésekor kibontottak – tudjuk meg a kötetből. Maga a szerző is megállapítja, hogy túlzás lenne ezeket az emlékeket és a szóban forgó évtizedeket a márványkapuk korszakának titulálni, mégsem lehet eltekinteni tőlük. Célja az, hogy a sorozat köteteiben a szélesebb olvasóközönség elé tárja új kutatásai eredményét. A kötet gazdag képanyagban és angol nyelvű összegzést is tartalmaz.