A pénzügyminisztérium nem kapott a gazdasági minisztériumtól hivatalos úton javaslatot az egészségügy állami költségvetésből történő pénzelésére, jelentette be Lazar Krstić pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy Saša Radulović gazdasági miniszter ötletéről csupán a sajtóból értesült és a cikkek alapján nem tudja, hogy miként lehetne a jelenlegi gazdasági helyzetben pótolni az erre szánt költségvetési összeget.
– Nem tanácsos úgy beszélni a költségvetési bevételek csökkentéséről, hogy előtte nem tárgyaljuk meg, miként tudjuk a szóban forgó bevételeket pótolni – vélekedett a pénzügyminiszter.
Kiemelte, hogy folyamatosan tárgyalnak az adóreformról és még rengeteget fognak tárgyalni, ugyanis sok javaslat, ötlet van, ezért nem szeretne minden javaslatról külön értekezni. Megjegyezte, hogy megérti milyen szemszögből közelíti meg a témát Radulović, de egy olyan mindent átfogó kérdéskörről van szó, amelyet nem szabad általánosságként kezelni.
Minden egészségügyi miniszter több jogot szeretne adni az egészségügyi biztosítottaknak, hogy valóban mindenkit megillethessen a teljes egészségügyi védelem, de előtte meg kellene erősíteni a pénzügyi fegyelmet az egészségügyi járulékok befizetését illetőleg, mondta Slavica Đukić Dejanović egészségügyi miniszter.
– Az egészségügy pénzbe kerül. Minden lehetséges, ha az egészségügy elegendő pénzt kap. Ezért szigorúbb intézkedéseket kellene bevezetnünk azokkal szemben, akik nem fizetik az egészségügyi járulékokat, hiszen csak így adhatunk több jogot az egészségügyi biztosítással rendelkező személyeknek – érvelt az egészségügyi miniszter.
Hozzátette, Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszterrel megegyezett arról, miszerint elsősorban a mezőgazdászokat kellene arra ösztönözni, hogy családjuk számára is fizessék az egészségügyi járulékot, amelynek következtében több jogot kapnának.
– A mezőgazdászoknak nincs olyan betegszabadságuk betegség és sérülés esetében, mint a többi polgárnak, és ez diszkrimináció. Azért lenne fontos fizetniük az egészségügyi járulékot, hogy sokkal több jog megillethesse őket – mondta Đukić Dejanović.
Az egészségügyi járulék befizetésének megszüntetéséről eddig csak a sajtóban beszéltek és a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) erről nem kapott hivatalos értesítést, nyilatkozta dr. Momčilo Babić, az RFZO igazgatója. Az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye a gazdasági minisztérium azon ötletéről, hogy meg kellene szüntetni az egészségügyi járulékot és az egészségbiztosítást az állami költségvetésből kellene pénzelni, az RFZO igazgatója azt válaszolta, hogy a szóban forgó terület törvényeinek módosítása az egészségügyi minisztérium, nem pedig a gazdasági minisztérium feladata.
– Az egészségügyi alapot Szerbiában az alkotmány és a törvények alapján vezették be, és egy esetleges változtatást, valamint annak körülményeit alaposan ki kellene vizsgálni. Természetesen nem beszélünk lehetetlenségről, hiszen léteznek olyan országok, amelyekben az egészségbiztosítást az állami költségvetésből pénzelik. Jelen esetben az a legfontosabb, hogy mindenki rendesen folytassa az egészségügyi járulékok befizetését és a gazdasági minisztérium ötletét ne úgy fogják fel, mintha azzal felhívást kaptak volna a járulékok befizetésének megszüntetésére, mert az büntetést von maga után – hangsúlyozta az igazgató.
Szavai szerint az RFZO az adóhivatalnak számol be a járulékok befizetéséről, és ha az alap egyik hivatalnoka úgy hitelesít egy betegkönyvet, hogy nem kapott bizonylatot a járulék befizetéséről, a hivatalnokot és az RFZO-t 300 ezer dinártól 1 millió dinárig terjedő büntetéssel sújthatják.
– A gazdasági minisztérium ötlete egyébként szerepel az Egészségügyi biztosítás 2020-ig terjedő fejlesztésének stratégiai tervében, de ehhez előbb meg kell teremteni a kedvező gazdasági feltételeket – érvelt Babić. Mint megjegyezte, a kötelező egészségügyi biztosításról szóló első törvényt Otto von Bismarck német kancellár javaslatára hozták meg 1883-ban, amellyel megteremtette a mai jóléti rendszer és az egészségbiztosítás alapelveit.
Az Orvosi Kamara számára teljesen elfogadhatatlan az egészségügyi járulékok befizetésének megszüntetése és az egészségbiztosítás állami költségvetésből való pénzelése, nyilatkozta Tatjana Radosavljević, a kamara igazgatója.
– A bejelentés minden alapot nélkülöz, hiszen az egészségügyi költségvetés megalkotása az egészségügyi járulékok befizetésével van összekötve. A fejlett országok többsége adókból és egészségügyi járulékokból alkotja meg az egészségügyi költségvetést. A gazdasági minisztérium által javasolt ötletet csak néhány olyan országban vezették be, mint Szingapúrban és Ausztráliában, amelyekben teljesen más adózási rendszer létezik mint Szerbiában. Ilyen volt például az USA egészségügye is Barack Obama reformjáig. Ha az amerikaiaknak nem sikerült, akkor egy olyan szegény országban mint Szerbia miért sikerülne – vetette fel a kamara igazgatója.
Véleménye szerint egy ilyen változtatás következtében a polgárok sokkal nagyobb terhet viselnének és bedőlne a teljes egészségügyi rendszer.
Aleksandar Stevanović, Radulović gazdasági miniszter tanácsadója elmondta, a minisztérium terve az, hogy a munkaadókat tehermentesítik az egészségbiztosítási járulék fizetése alól, ezzel együtt az egészségügyi könyvecske hitelesítése alól is, ezzel pedig a polgárok problémáját is megoldják, ugyanis egyre kevesebben kezeltetik magukat az állam költségén, mert munkaadóik nem fizetik be a járulékot. Stevanović szerint az egészségbiztosítási járulék eltörlésekor az állam adóreformmal felemelné a fizetés utáni adó összegét, és megváltoztatná a kifizetési módját. Ebben az esetben a jelenleginél sokkal többen igényelnének egészségügyi ellátást, és a költségek megnövekedése miatt vagy a bér utáni adót kellene megnövelni a megszüntetett járuléknál sokkal magasabb összeggel, vagy a költségvetési hiányt kellene megnövelni.
– A költségvetési hiány nem fog növekedni, mert megváltoztatjuk a bér utáni adó fizetési módját, és elvégezzük a pénz átcsoportosítását – mondta Stevanović. Szavai szerint ezzel a tervvel jelentősen csökkenne a legalacsonyabb bér utáni nyugdíjjárulék is, míg a bérek növekedésével fokozatosan nőne a közteherből való bevétel.
