2024. március 29., péntek

Meleget ad a gyalogakác

A DTD-csatorna partján terjeszkedő inváziós növény több szajáni család fő téli tüzelője

A Vajdaságot átszelő Duna–Tisza–Duna-csatorna mentén is a legtöbb helyen már főleg az özöngyomnak számító gyalogakác nő. Nincs ez másként a csatorna bánáti szakászán sem. Szaján és Hódegyháza között a csatorna partján a hétfői szép napsütéses időben két férfi és egy suttyó legényke serénykedett. Néhány óra leforgása alatt több tucat kéve gyalogakácot vágtak ki a csatorna partján.

– Szajánból gyalog jöttük el néhány kilométert, mert a falu közelében az emberek már kivágták a gyalogakác nagy részét, csak a vékonyabbak maradtak – kezdte mondókáját Törköly Béla, aki felsős Róbert fiával és szomszédjával, Zombori Józseffel hármasban vágta a gyalogakácot.
– Hárman 5-6 óra alatt 60-70 kévének valót vágunk ki a víz széléből, bekötjük, holnap traktorra pakoljuk és hazaszállítjuk a tüzelőt. Egyedül a traktorért, a szállításért kell valamennyit fizetnünk, mert nincs saját járművünk. Ez a mennyiség két családnak néhány hétre fedezi a fűteni valót, majd ha elfogy, megint kijövünk és kivágunk egy pótkocsira valót – mondja Béla, aki kőművesként dolgozik, már amikor van valami munka. Amíg tart a téli szünidő, a gyerek is be tud segíteni a tüzelő bekészítésében.

– Szerencsére eddig még nem volt hideg a mostani tél, de akkor se fáznánk, ha hidegebb lenne, amíg itt a csatorna partján dolgozunk, nem fázunk, otthon meg azzal fűtünk, amit idekinn kivágtunk. A faluban sokan fűtenek hasonló módon, mint mi, egyrészt, mert nem telik a drága tüzelő megvásárlására, más részről meg itt van a közelünkben a jó minőségű, meleget adó gyalogakác, csak le kell hajolni érte. Nagyon jó a kalóriaértéke, meleget ad, és mindig lesz, hiszen ahol most kivágtunk belőle egy bokornyit, 2-3 év alatt ugyanúgy kinő, egy tőből több is kihajt. Ahol ez egyszer megtelepszik, ki sem lehet irtani – mondta Zombori József, aki a nagykikindai Graditelj építőipari vállalatban dolgozott, de csődbe ment a cég, és nem fizették ki a munkások bérét, többévi keresetükkel maradt adós a vállalat tulajdonosa.

– Faluhelyen valahogy feltaláljuk magunkat. Jószágot, baromfit tartunk, meg disznót hizlalunk, enni lesz mit, a tüzelőt meg ugyancsak betermeljük magunknak, hogy minél kisebbek legyenek a kiadásaink. Az alkalmi munkából nem is tudnánk mindezeket megvásárolni – mondta még Törköly Béla, aki egy L alakú szárvágószerű éles pengéjű szerszámmal akár 5 centi vastag gyalogakácot is könnyedén átvág. Rézsút nekiereszti a pengét a gyalogakácnak, és egy erőteljes rántással már ki is vágta.