2024. március 29., péntek

Elnököt keresnek a káoszban

A Közép-afrikai Köztársaságban a rendteremtésbe EU-katonákat is bevonnak

Elnököt keresnek a Közép-afrikai Köztársaságban, ahonnan a hét végén elmenekült Michel Djotodia ideiglenes államfő és Nicolas Tiangaye, az átmeneti kormány vezetője. A tavaly március óta belharcok dúlta országban a politikai vezetést (egy időre) Alexandre-Ferdinand Nguendet vette át, aki szerint a hónapokig tartó halálos káosz véget ért az országban. A szemben állókat a brutális erőszakcselekmények beszüntetésére szólította fel, az ellenszegülőket büntetéssel fenyegette meg. A rendszer ellen fellázadt katonáknak 72 órát adott a hét elején arra, hogy visszatérjenek a laktanyájukba, és letegyék a fegyvert.

A 4,6 millió lakosú Közép-afrikai Köztársaság a Föld egyik legszegényebb országa, amelyben anarchia, törvénytelenség, általános zűrzavar uralkodik, és még a káosz sem szűnt meg teljesen, ahogyan azt a jelenlegi elnök állítja. Erre utal az is, hogy miközben az ideiglenes vezetés hazatérésre buzdítja a menekülteket, a külföldiek tömegesen hagyják el a Közép-afrikai Köztársaságot.

Mindenért a féktelen és kegyetlen fegyveres bandák a felelősek. Ezért nagy kérdés, hallgatnak-e a vérengzéshez szokott harcosok – közöttük több ezer gyerek katona – a szép szóra, abbahagyják-e az öldöklést és a vallási indíttatású erőszakot.

Az országban, amely korábban francia gyarmat volt, tavaly március óta uralkodnak zűrzavaros állapotok, amelyek decemberben heves és véres összetűzésekbe torkolltak. Az összecsapások polgárháborúval és népirtással fenyegettek, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsának beleegyezésével 1600 francia és a térségbeli afrikai országokból a helyszínre vezényelt további 3600 (más források szerint 4000) katona igyekszik megakadályozni.

A külföldi csapatok egyik fő feladata az iszlamista fegyveres milíciák és bandák távol tartása a többségi keresztény lakosságtól és a soraikból verbuválódott fegyveres csoportoktól, illetve a két ellenséges tábor közötti küzdelem meggátolása.

Az erőszak azután szabadult el az országban, hogy Michel Djotodia vezetésével 2013 márciusában a Séléka iszlamista lázadó katonai szervezet elűzte Francois Bozizé keresztény elnököt. A lázadók megpróbálták az ország északi részét is a hatalmuk alá vonni.

Az államcsínyt végrehajtó Séléka később kicsúszott Djotodia ellenőrzése alól, s katonái a keresztény vallású, védtelen polgári lakosságra támadtak, és raboltak, fosztogattak, gyilkoltak.

A többségben élő keresztények védelmi egységeket alakítottak és szembeszálltak a támadókkal. Az összetűzések halálos áldozatainak számát csak becsülni lehet. Az szinte biztos, hogy a harcokban több mint ezren haltak meg. A vérengzések elől pedig csaknem egymillióan menekültek a szomszédos országokba; a főváros, Bangui lakosságának fele kényszerült elhagyni lakhelyét.

Hogy a polgárháborúval és népirtással fenyegető konfliktust elkerülje, az ENSZ december elején engedélyezte külföldi (francia és afrikai) csapatok telepítését az országba. Djotodia múlt pénteki lemondása és külföldre szökése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország kikecmeregjen a súlyos válságból, amelybe a rivális muszlim és keresztény fegyveres csoportok harcai, illetve a tehetetlen központi hatalom miatt jutott.

A helyzet rendezésébe hamarosan az EU is bekapcsolódik. A 28 tagú közösség várhatóan több száz, de az is lehet, hogy ezer katonát küld az afrikai országba. Az EU-tagországok brüsszeli nagykövetei a hét végén már elvi hozzájárulásukat adták több száz uniós katona küldéséhez a Közép-afrikai Köztársaságba. A végleges döntés az unió tervezett közös katonai akciójáról az EU-tagok külügyminisztereinek január 20-ai brüsszeli tanácskozásán születhet meg. A korlátozott idejű beavatkozást utána az ENSZ-nek is jóvá kell hagynia.

Az EU-katonák rendfenntartó feladatokat látnak majd el Banguiban. A tervek szerint feladataik közé tartozna a menekültek és az ENSZ segélymunkásainak védelme, s valószínűleg a főváros repülőterének őrizete is, amit jelenleg francia egységek látnak el.