2024. április 24., szerda

Alacsony infláció, magas kamat

Tavaly Szerbiában az évközi infláció 2,2 százalékos szinten állapodott meg, amire az utóbbi negyven évben nem volt példa, tette közzé tegnap a Köztársasági Statisztikai Hivatal. Kirívó teljesítménynek könyvelhető el a decemberi hónap, amikor az árak alakulásában a pénzhígulás alig volt kimutatható, mindössze 0,2 százalékot tett ki.

Noha a hivatalos statisztika egyet mond, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy sunyi és alattomos módon az euró árfolyama mégis kapaszkodik felfelé, a hétvége óta 15 parával drágábban váltható az uniós valuta. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Szerbiai Nemzeti Bank sem, hiszen függetlenül a pénzhígulás mértékétől, szinte alig csökkentette az irányadó banki alapkamatot, és emiatt a bankok sem faragták le jelentősen folyósítandó hiteleik kamatlábát. A kölcsönre fanyarodó szerbiai állampolgár pedig napjainkban uzsorafeltételek mellett juthat banki kölcsönhöz, akárcsak az inflációs években, amikor a dináralapú hiteleket 25–27 százalékos kamatok mellett kínálták. Tehát ha van, ha nincs pénzhígulás, a kölcsönre kényszerült polgár alig úszhatja meg a húsz százalék alatti kamatot.

Miért nem csökkennek Szerbiában is a kamatok, ha mérséklődik az infláció? Miért nem érvényesülnek a piaci kereslet-kínálat szabályai, ha már a pénzintézetek vezetői is arra panaszkodnak, hogy a tavalyi év utolsó negyedében számottevően csökkent a hiteligénylések száma. Nem hinnének a hivatalos adatokban? A bankosok érvelése szerint a kamatlábak megállapítása korántsem egyszerű és gyors lefolyású dolog (különösképp, ha kárukra megy), mert hiába mérséklődött év végére az infláció, egy évvel ezelőtt, januárban és februárban még jócskán meghaladta a 12 százalékot. Tehát évközi tekintetben a pénzhígulás decemberi enyhülése még nem sokat javított a hitelpiac megítélésén.

– Az egy-két hónapig alacsony szinten tartott infláció még nem ok arra, hogy a pénzintézetek csökkentsék a kamatlábakat – hangoztatta egyik nem régi kijelentésében Veroljub Dugalić, a Szerbiai Bankok Egyesületének titkára. – A kamatlábak nem az automatizmus elve alapján esnek, huzamosabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a bankok ilyen lépésre szánják el magukat. Mondjuk egy, két, sőt három évnek is, nem pedig néhány hónapnak – tette hozzá.

Ha valóban tartós folyamatról lenne szó, a pénzhígulás elfogadható szinten való tartása a közeljövőben hozhat némi javulást. Azt eredményezheti, hogy a polgárok az eddiginél nagyobb mértékben folyamodhatnak majd a dináralapú hitelekhez. A hazai pénzügyi piacon kétféle hitel között választhat az ügyfél, az állandó (fix) vagy a változó kamatlábú hitel között. A legújabb pénzügyi jelentésekből ítélve tehát, ha hinni lehet a kedvező irányba haladó inflációs adatoknak, akkor jelen pillanatban mindenképp a változó kamatlábú kölcsön mellett érdemesebb kiállni (mely jelenleg megközelítőleg 18 százalék, de idővel akár csökkenhet is), mert a fix kamatok még mindig 20 százalék felett vannak. Ha a dinár euróhoz viszonyított árfolyama ezután sem eredményez nagyobb kilengéseket, tehát ha a folyamat nem változik lényegesen, számítani lehet az SZNB részéről az irányadó banki alapkamat csökkentésére, amely maga után vonhatja a banki kamatok csökkentését. Tegyük hozzá, ma még ezek a kijelentések a jóslatok, becslések szintjén vannak.

Még egy dolog, ami a közeljövőben a bankok pénzéhségének zabolázását szolgálhatja, mégpedig azoknak az ügyfelek szemszögéből kedvező kimenetelű bírósági perek sora, amelyekben törvényellenesnek ítélték meg a bankok cselekedetét a svájcifrank-alapú hitelek önkényes kamatemelésekor. Immáron 19 Szerbiában működő pénzintézet fizeti vissza pert indított ügyfeleinek az egyoldalúan megnövelt kamatkülönbségeket és a korábbi törlesztő részletekben felszámolt egyéb banki költségeket.

Ismét hallatta hangját Veroljub Dugalić, aki arra kérte a sértett ügyfeleket, ne a bíróságon követeljék vissza pénzüket, hanem egyezzenek ki a bankokkal, mert – mint mondja – a pereskedésekben csupán az ügyvédek keresnek. Emlékezzünk csak vissza, az önkényes kamatkiigazításokkor egyeztettek-e a bankok az ügyféllel?

De hát mire szolgálnak a bíróságok, ha nem arra, hogy igazságot tegyenek, és felfedjék egyesek és egyes intézetek visszaéléseit.