2024. március 28., csütörtök

Több tízezer munkahely szűnhet meg az idén

Nehéz év vár a munkavállalókra 2014-ben, ezzel riogatnak a szakszervezetek, de a munkavállalók is.

A munkaadók szerint a magánszférában az idén legalább 40 ezer, és legfeljebb 60 ezer munkást bocsátanak el (Fotó: Ótos András)

A munkaadók szerint a magánszférában az idén legalább 40 ezer, és legfeljebb 60 ezer munkást bocsátanak el (Fotó: Ótos András)

Az előbbiek a munkatörvény kilátásba helyezett módosításai miatt, a munkavállalók az adóterhek növelése és a számviteli törvényben január 1-jétől hatályba lépő változtatások miatt méltatlankodtak. A szakszervezetek szerint a munkatörvényben tervezett változtatások „rabszolgasorba taszítják a munkavállalókat”, a munkavállalók szerint pedig a súlyosbodó terhek ellehetetlenítik a magánvállalkozásokat, és nem engedhető meg, hogy a magánszféra tartsa el a hatalmassá duzzasztott szerbiai közszférát, az ott dolgozók tömegét, amelyben – nemrég derült ki – több mint 700 ezer embert foglalkoztatnak 35 százalékkal magasabb átlagbérrel, mint a versenyszférában.

A két nagy reprezentatív szakszervezet a munkatörvény kilátásba helyezett módosításai miatt újév előtt „ultimátumot intézett a kormányhoz”. Azt követelik, vonják vissza a módosítási tervezetet, mert ha nem, sztrájkokkal fogják megbénítani az egész országot. A munkaadók tönkrement vállalkozásokkal, elbocsátásokkal, munkahelyek megszűnésével riogatnak, vagyis az adóbevételek csökkenését jósolják, ha a kormány hajthatatlan marad, és változatlan formában lépteti életbe az az új adóelőírásokat.

Dragoljub Rajić, a Munkaadók Uniójának igazgatója szintén még újév előtt annak a véleményének adott hangot, hogy Szerbia-szerte 10 000 vállalkozás és mikrovállalkozás ajtajára kerülhet lakat, ha az év elejétől hatályba lépnek az új adóeljárási rendelkezések. Ennekkövetkezményeként 40 ezer munkahely megszűnésével számol Rajić. Szerinte az új rendelkezések 35-40 százalékkal növelik meg a vállalkozások adóterheit. A vagyonadó új elszámolási módszere a becslés szerint, amelyet a szerb adóhivatal határoz majd meg az ingatlan piaci értéke szerint, háromszorostól tizenötszörösig magasabb költséget jelent majd, az online pénztárgépek rendszerének bevezetése pedig további – szerintük szükségtelen – terheket ró a vállalkozókra. Pero Škrobić, a Szerbiai Könyvelők és Felülvizsgálók Szövetségének főtitkára szerint ez 2014-ben 180 millió euró többletterhet ró a gazdaságra, majd ezután minden évben további 30 millió eurót.

Az éremnek azonban két oldala van. A rendelkezés szorgalmazója, Ivan Simič – a szerb adóhivatal nemrég lemondásra kényszerített vezetője – ugyanis nem kevesebb mint egymilliárd eurós adóbevétel-gyarapodást várt az online pénztárgépek rendszerétől, ennek bevezetése után az adóhatóságnak szinte azonnal a tudomására jut, hogy az illetékes kiadta-e a számlát vagy sem.

A KÖZVÁLLALATOK VANNAK SORON?

Nemcsak az adóterhek növekedése miatt számíthatunk az idén tömeges elbocsátásokra. A kormányban, azon belül pedig a gazdasági minisztériumban azt ígérik – hacsak előrehozott választásokra nem kerül sor, amely teljesen átírhatja a „forgatókönyveket” – 2014 a közvállalatok átszervezésének éve lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy 80 ezer munkahely kerülhet veszélybe. Nem ismertek a konkrét számok, senki sem tagadja azonban, hogy munkahelyek fognak megszűnni a rosszul gazdálkodó vállalatokban. Egyes becslések szerint harmincezer foglalkoztatott veszítheti el a munkahelyét.

Csökkent volna a munkanélküliség?

Aleksandar Vučić, a kormány alelnöke hétfőn kijelentette, 2013-ban sikerült csökkenteni a munkanélküliséget és növelni az ipari termelést, a következő évben pedig már a polgárok is érezhetik a gazdasági helyzet javulását. „Sok év után, a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint, Szerbiában 2013-ban sikerült csökkenteni az állástalanok számát. Ma 20,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, 2012 áprilisában pedig 25 százalékos volt”. Hozzátette, Szerbiában 2013-ban a hazai össztermék (GDP) is nőtt 2,4 százalékkal, ezzel – ezen a téren – Európa tíz legjobban teljesítő országa közé kerültünk.

Az ellenzék táborában kétkedéssel fogadták Vučić állítását a munkanélküliség csökkenéséről. Ami az állástalanok számát illeti, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a munkanélküliségi ráta október végén az előző hónaphoz mérten 0,1 százalékkal nőtt, éves viszonyításban pedig 1 százalékkal, azaz 760 000 a nyilvántartott munkanélküliek száma. A szolgálat adatai szerint a 2013 októberében a munkanélküliségi ráta 28,7 százalék volt” – áll a Demokrata Párt közleményében.

Ezen adatok alapján ha Vučić állítása igaz volna, akkor egy év alatt csaknem 150 ezer új munkahelynek kellett volna nyílnia. Hol vannak ezek az új foglalkoztatottak? – teszik fel a kérdést az ellenzéki párt közleményében.

A munkaadók szerint a magánszférában az idén legalább 40 ezer, és legfeljebb 60 ezer munkást bocsátanak el. Ha összeadjuk ezeket a számokat, megkapjuk a 90 ezres számot.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatban nem így gondolják, szerintük az idén nem fog emelkedni a munkanélküliségi ráta. Derűlátásukat arra alapozzák, hogy a kormány elfogadott foglalkoztatási akcióterve szerint a költségvetésből 2,6 milliárd dinárt fordítanak munkahelyteremtésre.

Mint arra számítani is lehetett – lévén, hogy a pártok komoly szavazóbázisát jelenti ez a közeg –, a november eleji hirtelen felbuzdulás után ma már a politikusok közül senki sem beszél a szerbiai közszférában való munkaerő-feleslegről, ahol a legszerényebb becslés szerint is legalább 10 ezerrel, de (a reálisabb számítás szerint) akár 140 ezerrel is többen dolgoznak.