2024. április 25., csütörtök
A DAKAR-RALIRA KÉSZÜLVE

„Csak akkor adom fel, ha már az életemről van szó”

Szerbia egyetlen résztvevője, Saghmeister Gábor idén is eltökélt, hogy célba ér

Az idei Dakaron is változtattak, hosszabb lesz, új tereppel. Te mit vársz a versenytől?

– Igen, a gyorsasági szakaszok hosszabbak lesznek, s az útirány is változik, mint előzőleg minden évben. Bolíviában fogunk motorozni asszisztencia nélkül. Második nap már megkezdődik a „szűrés”, itt elhullanak a gyengébbek, nem szenvednek tovább. Azt ha túléljük, akkor már megindultunk a Dakaron. Már az első hét is tehát nehéz lesz, s ez nem szokott így lenni. Azt mondják, hogy nagyon meleg lesz, szörnyű dűnékkel, remélem, el tudom navigálni magam úgy, hogy ne kelljen minden hegyet megmásznom.

A 2013-as versenyt az jellemezte, hogy rengeteg eső esett, dagonyáztatok, de volt úgynevezett fesh-fesh homok is bőven. Te személy szerint melyiket nem szereted?

– A fesh-fesht nem szeretem, mert az olyan, mint a púder, s nem látszanak alatta a kövek. Egy-egy hirtelen szikladarab rögtön kirántja a kormányt a kezedből. A port is utálom, hiszen van olyan, hogy akár 100 kilométert is úgy megyünk, hogy semmit sem látunk. A dűnék most már nem jelentenek akkora problémát, hacsak nem olyan, hogy agyonra kell erőltetni a motort.

Új csapattal indulsz, amelyben barátaid is vannak.

– Azt már megírtátok, kik lesznek a tagjai. Azt hallottam, hogy béreltek egy nagy holland kamiont, amelyben ott lesz az összes pótalkatrész, s lesz fizioterapeutánk is. Nincs külön taktikánk, mert mindenki más tempóban halad.

A sajtótájékoztatón elég magabiztosan nyilatkoztál, mondván, ez a hatodik ralid, és biztos bírni fogod. A Dakaron azért a túlzott nyugalom vagy a túlzott önbizalom veszélyes lehet.

– Nem vagyon elbizakodva, mert nagyon is tudom, mi vár rám. Nagyon nehéz lesz, de most is azt mondom, hogy a motoromon múlik minden. Én eddig is mindent megtettem, hogy a célba hozzam a motort, s most is ez a legfontosabb dolog. A nagyjavított motorom új blokkot kapott, kicseréltük az összes olyan elektromos alkatrészt is, amely elromolhat, új akkumulátora, új feszültségszabályzója és új önindítója van a járgánynak. Ez azonban nem garancia, mert egy pillanat műve ott minden. Én csak olyan 80-90 százalékban szoktam taposni a gázpedált, mert próbáltam már teljes gázzal menni, s akkor a motor felmondta a szolgálatot. Nem szeretnék újra így járni.

A KTM kiadott egy új kerékpárt. Mit tudsz róla?

– Ez egy új injektoros befecskendezésű motor, 450 köbcentis. Az új generációs járművet októberben Tunéziában tesztelték, nagyon sokat tud, nagyon sokat bír. De az is egy gép: jól is működhet, de meg is állhat. Ez lutri.

Minden évben megemlítjük azt is, hogy bírtad összeszedni a versenyrevalót.

– A főszponzor ezúttal is az Europetrol-Eurogas, segít az ifjúsági sportminisztérium, Szabadka önkormányzata, s nem utolsósorban a Sat-trakt, amely már hatodik éve áll mellettem, s nagyon sokat köszönhetek neki. Segít még a Guarana, az Office Shoes, a VV Vlahović, az Adamšped és még sokan mások. Még nincs meg az összes pénzem, de remélem, hogy az indulásig megoldom.

Elsődleges cél az az, hogy végigmenjél a Dakaron, de azért ott lehet az is, hogy javíts a helyezéseden. Ez most az első ötven hely egyike?

– Erre nem lehet pontosan válaszolni, mivel ez sok mindentől függ. Szerencse is kell hozzá, meg azt sem tudom, hogy a bal kezem hogyan bírja majd a terhelést. Nem tudom, zsibbad-e majd, fáj-e, hogyan reagál a hirtelen rángatásra, megerőltetésre. Szusszal bírni fogom, s az első két-három nap mindent megmutat. Csak akkor adom fel, ha már életveszélyben vagyok. A hazai szponzorok nemhiába támogatnak: tudják, csak akkor adom fel, ha már az életemről van szó.