2024. március 28., csütörtök
DAKAR-RALI 2014

Saghmeister Gábor hatodszor is nekifut

Vasárnap rajtol a 35. Dakar-rali, amelyet immár hatodik alkalommal tartanak meg Dél-Amerikában. Az idei útvonal eltér a tavalyitól, hiszen idén a Dakar-házigazda országok 28. tagjaként Bolívia iratkozik fel Peru helyett, s köztudott, hogy a szervezők tovább nehezítettek az amúgy is kegyetlenül nehéz versenyen, amit a világ legkomolyabb és legveszélyesebb terepraliversenyének tartanak. A szakaszok ugyanis hosszabbak lettek, így például az 5. etap 911 kilométeren fut, a verseny össztávja pedig 9188 km, amelyet a résztvevőknek 13 szakaszon kell majd megtenniük. Ehhez hozzátettek még egy „csavart”, méghozzá azt, hogy a motorkerékpárosoknak két olyan szakaszuk lesz, amelyek után szerelő nem nyúlhat a járgányhoz, hanem csak maguk a versenyzők bütykölhetik meg, ami azt jelenti, hogy az óvatosabb és tapasztalatlanabb versenyzők, akik éjjel érnek be a táborba, aznap nyilván nem alusznak, hanem reggelig szerelik majd a motort – ha egyáltalán meg tudják javítani az esetlegesen elromlott alkatrészt. Ehhez még a bolíviai új, teljesen ismeretlen terep párosul, amely jócskán fenn, a hegyekben lesz, megannyi rejtett veszéllyel, buktatóval.

Ha mindezt összegyúrjuk egy kupacba, mindjárt rájöhetünk, hogy ezúttal sem lesz egy sétagalopp a rali, ám a résztvevők többsége tapasztalt versenyző, s közéjük sorolható immár Saghmeister Gábor is, aki hatodik alkalommal rajtol a flúgos versenyen, s elmondása szerint az, hogy célba ér-e, nem rajta múlik, hanem a motorján, amely harmadszor szeli át a pokoli terepet, de teljesen fel van újítva, tehát működnie kellene. Az egyetlen ismeretlen tényező az, hogyan bírja a szabadkai versenyző válla. Mint arról már beszámoltunk, Saghmeister a nyáron Boszniában, a rali-Balkán-bajnokságon esett le a motorról, és Szarajevóban műtötték meg, így most hat csavar van a vállában, amiről egy jókora heg tanúskodik. A felkészülés során ezt a testrészét próbálták meg erősíteni, de kérdőjeles a dolog, mert a Dakar-ralin egy pillanatra sem lehet előre tudni, mely testrészét veszi legjobban igénybe a terep. Saghmeister most egy német csapat tagjaként indul, amelynek eddigi szerelője, Kaiser Thorsten a főnöke, s amelyben ott lesz barátja, a szlovén Miran Stanovnik és a magyar Dési János, további szlovén és nemét versenyzőkkel. Ez a felállás azonban ne zavarjon meg senkit, mert ugyan a legnagyobb krízishelyzetben számíthatnak egymás segítségére, de azért nagyjából mindenki a saját versenyét futja majd, mert egyikük gyorsabb és vakmerőbb, másikuk óvatosabb és kevésbé gyors, s vannak tapasztalatlanabb indulók is.

Ha az idei verseny esélyeseiről beszélünk, nem sok kérdőjel lehet, hiszen a legnagyobb és leggazdagabb gyári csapatokkal nehéz ujjat húzni, de változások azért lesznek, mert például az ötszörös bajnok Cyril Despres megunta az állandó KTM-es rivalizálást a spanyol Marc Comával, s a francia (nyilván egy koffernyi pénzért) átigazolt a Yamahához, amely a Hondával együtt vérmes reményeket fűz az idei versenyhez. Hogy a japán gyártók mire mennek, érdekes lesz figyelni, annál is inkább, mert a KTM előrukkolt egy újabb 450-es csodajárgánnyal, amelyet persze a csak vezérhajós Coma kapott meg, mert a másik kiváló versenyzőjük, Kurt Caselli tragikus balesetben elhunyt az észak-amerikai tereprali legnevesebb futamában, a Baja 1000-en.

A gépkocsiknál nyilván az idén is igen nagy vakmerőség lenne fogadni a Minik ellen, már csak azért is, mert a csapat 12-re növelte az induló „kiskocsik” számát, s a címvédő Stéphane Peterhansel mellé visszatért a katari Nasszer al-Atijah is, s Orlando Terranovával, Krzysztof Holowczyccal, valamint Joan Romával az oldalukon legyőzhetetlennek tűnnek, s megszorítani őket eddig csak a dél-afrikai Giniel De Villiers tudta a Toyotában (nem elfelejtendő, hogy ő nyerte az első dél-amerikai Dakar-ralit).

A kamionosoknál és a quadoknál szintén sejteni lehet a favoritokat. Mivel az orosz Kamaz eltökélt szándéka, hogy megvédje a titulust, ezért a címvédő Eduard Nyikolajev vezeti majd a csapatot, a Cár, azaz a visszavonult hétszeres győztes Vlagyimir Csagin éber felügyelete alatt. Az életüket a 2012-es győztes holland Gerard de Rooy keserítheti meg, akinek nyilván keserű volt a szájíze a tavalyi verseny után, hiszen úgy lett csak a 4., hogy közben hat szakaszt megnyert. Ehhez a kettőshöz De Rooy sógora, Hans Stacey csatlakozhat még, aki 2012-ben például a második volt, és esetleg a cseh Ales Loprais, aki továbbfejlesztette Tatráját, egy-két ötletet „lekoppintva” a MAN-tól. Quad kategóriában 40 járgány áll majd rajthoz, abból több mint 60 százalék dél-amerikai versenyző lesz. Sok lesz tehát a trónkövetelő, ám fő esélyesként ismét az argentin Marcos Patronellit említik, aki tavaly már a második szakasztól kezdve átvette az irányítást, s azt egy pillanatra sem engedte ki a kezéből. Legnagyobb kihívója a tavalyi második chilei Ignacio Casale, a tavalyi negyedik argentin Lucas Bonetto lehet, azzal, hogy mind többet emlegetik egy 18 éves tinédzser nevét, a córdobai Jeremias Gonzales Ferioli ugyanis év közben máris figyelemre méltó eredményeket ért el.

A tervek szerint 450 jármű rajtol tehát vasárnap, az 1. szakaszt pedig az argentin Rosario és San Luis között futják 809 km-en. Induljon a Dakar!