– Az évi szabadság ideje alatt a fizetés összege nem változik – jelentette ki Saša Radulović gazdasági miniszter a Pink televízióban nyilatkozva, majd hozzátette: – A betegszabadság esetén kifizetett távolléti díj továbbra is a fizetés 65 százalékát teszi ki.
(Fotó: Beta)
Radulović kijelentése alapján nem teljesen világos, azt akarta-e mondani, hogy kormánykörökben lemondtak a munkatörvény azon szakaszának módosításától, amely a távolléti díj elszámolásáról rendelkezik.
A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének számításai alapján ha a munkatörvény módosítási tervezete változatlan formában kerül elfogadásra, akkor 8-tól 15 százalékkal csökkenhetnek a bérek. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a holtmunka után fizetett összeg 0,4 százalékra csökkenne munkaévenként, s ez nem az összes munkaév, hanem csak a legutolsó munkahelyen eltöltött évek után járna. Így a holtmunkára fizetett juttatás átlagosan 1700 dinárral lenne kevesebb. A szakszervezetek állítása szerint a harminc napig terjedő betegszabadság esetén is 42,4 százalékra emelkedne a levonás mértéke.
Ezekre az állításokra reagálva a gazdasági miniszter szerint alaptalanok a bérek csökkenése miatti félelmek. Ez azonban mintha csak az „igazság” egyik kibontott oldala volna. A Tanjug kérdésére ugyanis a következő magyarázatot adták a munkaügyi minisztérium illetékesei: nincs szó az alapbér csökkentéséről, „csupán” a távolléti díj elszámolásakor az ehhez hozzáadódó juttatások mérsékléséről. A munkatörvény módosítási tervezetében ugyanis azt javasolták, hogy a jövőben ne az előző három hónap átlaga alapján határozzák meg a szabadságidő alatt kifizetendő távolléti díjat, hanem csak az átlagbért vegyék alapul, bárminemű többletjuttatás nélkül. A túlórára, az éjjeli vagy ünnepnapi munkára való többletpénz pedig nem számítanák bele az átlagbérbe.
A munkavállaló eszerint a szabadságidő alatt mégiscsak kevesebbet kapna, mint amennyi az érvényben levő munkatörvény alapján jár neki.
