2024. március 29., péntek

A Kreml tárt marokkal vár

Nem tudni, mennyi maradt az ezredfordulón még a leggazdagabb orosz üzletembernek számító Mihail Hodorkovszkij hatalmas vagyonából, amelyet tíz évvel ezelőtti letartóztatásakor 15 milliárd dollárra becsültek. A volt olajmágnás, a jelcini korszak egyik legbefolyásosabb oligarchája az utóbbi bő tíz évet – amelyet Vlagyimir Putyin politikája határozott meg – börtönben töltötte. Állítólag gazdasági bűncselekmények miatt, de az is lehet, hogy a vetélytársnak tartott milliárdos épp Putyin (körének) javaslatára került valamelyik büntetőtáborba. A fogságból a múlt hétvégén szabadult: alighanem a – most éppen politikai és önös érdekből – kegyesnek mutatkozó Putyin jóvoltából.

(Léphaft Pál karikatúrája)

(Léphaft Pál karikatúrája)

Hodorkovszkij már első nap Németországba távozott, ahol a világ dolgairól és maradék vagyonkájáról tájékozódik. Cége, az általa létrehozott Jukosz olajtársaság, amely annak idején a legnagyobb volt Oroszországban, már rég a múlté. A putyini korszak meghatározó emberei rátették kezüket a vállalatcsoport – összesen dollár tízmilliárdokat érő – értékes elemeire, majd a maradékot felszámolták.

Ha nem is a cégből, de annak egykori bevételeiből valamicske azért maradt Hodorkovszkijnak. Ez a régi gazdagságnak azonban csak a töredéke. Hírek szerint az exmilliárdos vagyona kétszázmillió euróra apadt. Ennél azért sokkal fontosabb, hogy Hodorkovszkij élve úszta meg a büntetőtábort, és elvben szabadon élhet külföldön. Ez lesz alighanem az ára annak, hogy ne zaklassa Putyint és köreit. Ha mégis megtenné, komoly bajba kerülhet, amire külföldre engedése előtt a Kreml urainak megbízottai (vélhetően titokban) felhívták a figyelmét. Talán egyik másik sorstársával is példálóztak előtte, akik a putyini rendszer ostorozása miatt szintén „önkéntes” külföldi emigrációba kényszerültek, ahol idővel különös körülmények között haláloztak el.

Közéjük tartozik a Putyint korábban bíráló – szintén a jelcini arisztokráciához tartozó – Borisz Berezovszkij is, aki még idejében elszökött Oroszországból a hatósági felelősségre vonás elől, de az idén hirtelen elhunyt. Korábban merénylők többször is az életére törtek külhonban, de mindig megúszta. Ezért a tavasszal Angliában bekövetkezett haláláról megfogalmazott rendőrségi jelentést, miszerint önkezével vetett véget életének, nagyon sokan nem hiszik el.

Tizenhat éve Berezovszkij volt Oroszország leggazdagabb embere, az akkor hárommilliárd dollárra becsült vagyonával. Azóta már elvesztette az orosz újgazdagok listáján elfoglalt első helyét, sőt az élők sorából is távozott. Az idén márciusban halt meg, 67 éves korában, állítólag öngyilkosságot követett volt felesége házában, a dél-angliai Ascot közelében.

A mágnás Borisz Jelcin néhai orosz elnök kiemelkedően fontos bizalmasa, a posztszovjet Oroszország első évtizedének egyik legbefolyásosabb politikus-üzletembere volt. Nagyban hozzájárult Jelcin 1996-os újraválasztásához és Putyin hatalomra juttatásához. Putyinnal azonban gyorsan összerúgta a port.

Hatalmas vagyonánál talán a politikai befolyása volt nagyobb. Kapcsolatai révén sok, ma is közismert és befolyásos üzletember – közöttük Roman Abramovics az angol Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa – szerzett nagy vagyonokat és került a világ leggazdagabbjai közé.

Saját vagyonát természetesen szintén annak köszönhette, hogy közel volt a tűzhöz, amely Jelcin 2000-ben történt visszavonulása után már azzal fenyegetett, hogy megperzseli. A matematikus végzettségű Berezovszkij ezért 2000-ben Nagy-Britanniába menekült, ahol később politikai menedékjogot kapott.

Ez volt az egyetlen útja, hogy elkerülje a felelősségrevonást – a hazájában ellene felhozott – pénzmosás és csalás vádja miatt. Oroszországban több – tízmillió dolláros – csalási ügyben találták bűnösnek, emiatt tizenkilenc év börtönbüntetést róttak ki rá távollétében. Berezovszkij azt állította, hogy az ellene felhozott vádak alaptalanok, politikai indíttatásúak, és csak arra szolgálnak, hogy ellehetetlenítsék, amiért bírálta a Putyin-rendszert.

Való igaz: életében gyakran üzent haza és küldött kemény hangú bírálatokat Putyinéknak. Az orosz ellenzéket pedig felszólította, hogy döntse meg Putyin hatalmát, akár erőszakkal is.

Moszkva megorrolt a külhonból üzengető Berezovszkijra, s igyekezett önmérsékletre bírni, majd állítólag elhallgattatni. Többen ugyanis az orosz titkosszolgálatot sejtik a renegát pénzmágnás ellen végrehajtott több sikertelen merénylet hátterében. Moszkva tagadja, hogy likvidáltatni akarta volna távoli „kritikusát”.

Azt azonban a Kreml sem rejti véka alá, hogy a brit hatóságoknál megpróbálta elérni Berezovszkij kiadatását. A próbálkozás végül kudarcba fulladt.

Az sem titok, hogy távollétében börtönbüntetésre elítélték Oroszországban. Halála ellenére orosz bíróságok jelenleg is öt ügyben folytatnak ellene – összesen 3,3 milliárd rubel (100 millió dollár) értékű – kártérítési eljárást. Az összegnek eddig a tizedét sem tudták behajtani.

A nehézkes pénzvisszaszerzés egyre inkább bosszantja az orosz hatóságokat, amelyek azt gyanítják, hogy a néhai befolyásos politikusnak, sikeres üzletembernek azért maradt még vagyona, amit megszerezhetnek. Nem tudni, mit hagyott hátra Berezovszkij, de az 1997-ben még hárommilliárd dollárra becsült vagyona 2011-re már 700 millió dollárra csökkent, s azóta tovább apadt. Azt rebesgették, hogy halála előtt már kisebb-nagyobb kölcsönökből élt.

Ezek talán álhírek voltak, hiszen az orosz hatóságok nemrég zárolták a néhai pénzember idegenben vezetett számláit, és egyéb vagyonát, amely után március óta nyomoznak. Moszkva szerint több millió euróról lehet szó. Oroszországi részvényeit, vállalati részesedéseit már májusban és augusztusban zár alá vonták.

Egyelőre rejtély, hogy Moszkva a minap Berezovszkij mely külföldi számláit zároltatta. Szintén talány, hogy miként tudja visszaszerezni az ominózus bankszámlákról a pénzt.

Az igazi fejtörést talán mégis az okozhatja, hogy mire szórta szét vagyonának nagy részét a menekültként Angliában élő orosz mágnás. Mert tény, hogy oroszországi befolyásának megcsappanása után vagyonának nagy része gyorsan elolvadt.

Amióta Nagy-Britanniába emigrált, képtelen volt gyarapítani kincstárát. Egy kivételtől eltekintve, 2000 óta nem tudott jövedelmező üzletet kötni.

Ahhoz, hogy 13 év alatt feléljen szinte mindent, óránként 25 000 dollárt kellett kiadnia. Ha az ezredforduló óta óránként nem is költött ennyit, az utóbbi években hatalmas összegektől, részvényektől, ingatlanoktól és egyéb vagyontárgyaktól kényszerült megszabadulni.

Komoly érvágás volt számára feleségének válópere és a Roman Abramovics – szintén Nagy-Britanniában élő orosz oligarcha – ellen ötmilliárd dollárért indított sikertelen pere is, amely csaknem százmillió dollárjába került. Berezovszkij második feleségének, Galina Besarovának – a válóperben – 200 millió fontot (327 millió dollárt) ítélt meg a londoni bíróság. Az év elején véget ért az összesen hatgyermekes Berezovszkij harmadik, már csupán élettársi kapcsolata is. Élettársa, Jelena Gorbunova szintén megközelítőleg kétszázmillió fontot követelt tőle, a végén kiegyezett ötmillió fontban (8 millió dollárban).

Mindez talán nem következik be, ha a pénzügyeit intéző barátja, üzlettársa, a grúz származású Badri Patarkacisvili nem hal meg 2008-ban. A jó barát elvesztésével ugyanis elapadtak azok a csapok, melyekből mindig annyi pénz csordogált, amennyit Berezovszkij elvárt.

Így eshetett meg, hogy Berezovszkij halálakor állítólag 300 millió dollár személyes tartozása volt, banki hitelekkel tetézve. A teljes összeget valószínűleg maradék ingatlanjai sem fedezik. Már csak az a kérdés, honnan és mit akarnak behajtani rajta utólag az orosz hatóságok.