2021. október 27., szerda

Hodorkovszkij segít, nem politizál

Folyamatosak a találgatások arról, vajon mi késztethette Vlagyimir Putyin orosz elnököt arra, hogy múlt csütörtöki váratlan kegyelmi rendeletével a hét végén kieresztette a büntetőtáborból (börtönből) az annak idején ellenében politizáló Mihail Hodorkovszkijt, a leghíresebb oroszországi elítéltként emlegetett exmilliárdost. Az adóelkerülés, csalás, bűnszövetkezet létrehozása és kőolajlopás miatt tíz év és tíz hónapra ítélt, volt orosz olajmágnás hátralévő (csaknem kilenc hónapnyi) büntetésének elengedése világszerte nagy szenzációt keltett.

Mihail Hodorkovszkij a berlini sajtótájékoztatóján kijelentette: a politika nem érdekli, inkább a hazájában, vagy bárhol másutt politikai okokból elítélteken segítene (Fotó: Beta/AP)
Mihail Hodorkovszkij a berlini sajtótájékoztatóján kijelentette: a politika nem érdekli, inkább a hazájában, vagy bárhol másutt politikai okokból elítélteken segítene (Fotó: Beta/AP)

Az is furcsa, hogy már szabadulása napján – valószínűleg hosszas német–orosz diplomáciai egyeztetés és háttérmegállapodás eredményeként – elhagyhatta Oroszországot, ahol börtönévei alatt kiforgatták mesés vagyonából, amelyet tíz évvel ezelőtti letartóztatásakor 15 milliárd dollárra becsültek. Az orosz média továbbra sem sorolja a szegények közé a volt elítéltet, vagyonát azonban már „csak” 200 millió euróra becsüli. Ez viszont az orosz újgazdagok körében nem számít nagy pénznek.

Az orosz elnök bírálójaként is ismert Hodorkovszkij útja már pénteken Berlinbe vezetett, azóta is ott tartózkodik. Az ötvenéves exmágnás a hét végén a német fővárosban találkozott családjával, beleértve súlyos beteg, 80 éves édesanyját, aki Moszkvából utazott a helyszínre.

Jövőbeli terveinek egy részét tegnap ismertette a híres Falmúzeumban, amely a hidegháború idején kettéosztott egykori (kommunista) Kelet-Berlin és (a kapitalista) Nyugat-Berlin közötti – akkor szigorúan ellenőrzött és világszerte a Kelet és a Nyugat közötti megosztottságot szimbolizáló – Checkpoint Charlie határátkelőhelynél található. Hodorkovszkij a berlini fal történetét bemutató múzeumban tartott sajtótájékoztatón jelezte: nem politizál a jövőben, inkább a hazájában vagy bárhol másutt a világban politikai okokból elítélt személyek kiszabadításával foglalkozna, rajtuk segítene. Kijelentette: a küzdelem a hatalomért nem neki való, de a(z oroszországi) politikai foglyok elengedéséért minden tőle telhetőt meg fog tenni.

Berlini sajtótájékoztatóján megerősítette azt a nem sokkal előtte ismertetett álláspontját, mely szerint Oroszországba csak akkor megy vissza, ha onnan ismét zavartalanul kiutazhat külföldre. (Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már szombaton azt nyilatkozta, hogy Hodorkovszkij bármikor visszatérhet Oroszországba.)

Hodorkovszkij azt is elmondta, hogy nem akarja visszakövetelni részvényeit, amelyeket az orosz Jukosz olajvállalatban birtokolt. A céget, melynek a főrészvényese volt, a hatóságok (vagy inkább Putyin legmegbízhatóbb emberei) már rég „kizsebelték”, majd felszámolták.

Putyin részben humanitárius szempontokkal indokolta, hogy megkegyelmezett Hodorkovszkijnak, akit annak idején (hivatalosan) a Jukosz olajtársaság élén elkövetett gazdasági bűncselekményekért ítéltek el. Sokan mások azonban azt gyanítják, hogy politikai okokból kapta a büntetését. Az exmágánás – aki 2014 augusztusában egyébként is szabadult volna – az ügy kezdete óta tagadja a bűnösségét.

2003-as letartóztatása, majd bebörtönzése óta tartja magát a szóbeszéd, hogy Putyin a büntetőtáborba száműzve akarta távol tartani a hatalomtól. Hodorkovszkij ugyan nem került a hatalom közelébe az elmúlt tíz évben, de börtönévei alatt is megőrizte szerepét az orosz ellenzék körében.

Az orosz ellenzéki politikusok nagy többsége üdvözölte elengedését, de ellentmondóan ítélik meg a volt olajmágnás politikai jövőjét. Hodorkovszkij kiszabadulását üdvözölte több nyugati politikus is, közöttük John Kerry amerikai külügyminiszter is. Kerry ugyanakkor bírálta és részrehajlónak minősítette az orosz igazságszolgáltatást.

Hodorkovszkij szenzációszámba menő szabadlábra helyezését és németországi emigrációjának engedélyezését politikai elemzők több tényezővel hozzák összefüggésbe. Úgy vélik: Hodorkovszkij elengedésével az orosz elnök nagylelkűségét igyekezett bizonygatni mindazok előtt, akik autokrata vezetési módszerekkel vádolják. A taktikai lépéssel felérő gesztusa ugyanakkor arra is jó lehet, hogy tompítsa az ellene irányuló nyugati kritikákat, és a külföld előtt jó színben tüntesse fel Oroszországot a februárban Szocsiban kezdődő téli olimpia előtt, amelynek megnyitójára több külföldi államfő nem hajlandó elmenni.

Az is elképzelhető, hogy Putyin már nem tartja veszélyes politikai ellenfélnek Hodorkovszkijt, s ezért engedte el. A lehetséges okok között emlegetik azt is, hogy Oroszország befektetőket akar vonzani. Putyin pedig az amnesztiával azt jelezte, hogy véget ért a magántulajdonnal szembeni hadjárat, a külföldi nagybefektetők jogbiztonságra számíthatnak országában.

Szakértők szerint az országkép javítását szolgálhatja az is, hogy elnöki közkegyelmet kaptak a Greenpeace környezetvédő szervezet bírósági ítéletre váró aktivistái és a Pussy Riot orosz női punk együttes tagjai, akiket a Putyin-ellenes templomi „fellépésük” miatt ítéltek el. Alighanem Oroszország külföldi megítélésének javítását remélik a Kremlben attól is, hogy állami pénzeket ígértek, illetve folyósítanak a korábban hatósági repressziónak kitett civil és ellenzéki szervezeteknek.