Habár a szabadkai mezőgazdasági egyesületek valójában azért szerveztek pénteken délelőtt egy kerekasztal-beszélgetést, amelyre a mezőgazdasági termelőkön kívül meghívták az adóhivatal képviselőit is, hogy választ kapjanak arra, hogy a termelőknek alkalmazniuk kell-e minden esetben könyvelőt, számos más, adózással kapcsolatos problémát is felvetettek a gazdák.
Jasna Baletić, az Újvidéki Adóhivatal Igazgatónője rámutatott, a jövedelemadóról szóló törvény kapcsán már 2006-ban az adózási törvény bevezetésekor szó esett arról, hogy a mezőgazdasági termelőknek előbb-utóbb könyvelést kell majd vezetniük.
– A január elsejétől hatályba lépő jogi normák szerint a mezőgazdasági tevékenységet is vállalkozásként kezelik majd, de csak abban az esetben kell a mezőgazdasági termelőknek könyvelést vezetniük, amennyiben úgy döntenek, bekapcsolódnak az adórendszerbe, és több mint 8 millió dináros forgalmat valósítanak meg, ekkor ugyanis már ezekre a termelőkre a törvényhozó mint vállalkozókra tekint. Azokat a termelőket, akik nem kapcsolódtak be az adórendszerbe, ezek után is mezőgazdasági termelőként tartják nyilván, és csak azokat a járulékokat, kötelezettségeket kell majd fizetniük, amelyeket eddig is törlesztettek a nyugdíjalap, vagy az egészségügyi biztosító, vagy a város felé – magyarázta Jasna Baletić.
– Ami külön zavart okozhatott a termelők körében a kataszteri jövedelem megszüntetése. Éveken keresztül a termelők a kataszteri jövedelem címén külön adót fizettek, majd az utóbbi években ez alól felmentették a termelőket, ettől az évtől viszont teljesen megszüntették ezt az adót – emelte ki az újvidéki fiókintézet igazgatónője.
A termelők körében mégis a legtöbb kérdést az váltotta ki, hogy ha a gazdaságot vezetik az adózási rendszerben, mikor válik a termelő jogi személlyé. Jasna Baletić elmondta, a mezőgazdasági termelő fizikai személy, aki önálló tevékenységet folytat. A megvalósított jövedelemre szabják ki az adót. Ez a helyzet az árendába vett földekkel is. Adókötelezettség terheli azt, aki bérbe adja a földterületet. De a felszólaló gazdák és könyvelők kérdéséből kiderült, hogy nem ennyire egyértelmű a helyzet, a könyvelés esetén gondok merülnek fel már évek óta, amelyekre sem az újvidéki fiókintézet, sem pedig a szabadkai fiókintézet igazgatója nem tudott választ adni.
– Ha egy termelő az adórendszerben van, és könyvelést vezet, vállalkozóként tekintenek rá. Vállalkozó a törvény alapján csak úgy lehet valaki, ha bejegyezték az Gazdasági Nyilvántartási Ügynökségben, és kapott egy adószámot, illetve a vállalatnak osztanak azonosító számot is. Azokat a termelőket, akik az adórendszerben vannak, csupán egy azonosítószám alapján vezették minden nyilvántartásban és rendszerben. A gond az ingatlanbérlés, vagyis a földbérlés kapcsán merül fel, az állam ugyanis különbséget tett azok a termelők között, akik az adórendszerben vannak és azok között, aki nincsenek. Mintegy 20 százalékos adóval terhelik azokat a termelőket, akiket csak azért, mert benne vannak az adórendszerben, vállalkozóként kezelnek, a földterület után, amit bérbe vettek, és nem azt, aki bérbe adta. Azokat termelőket, akik viszont nincsenek az adórendszerben, ilyen adóval nem sújtják. Sajnos nincs pontosan definiálnia azoknak a termelőknek a státusza, akik benne vannak az adózási rendszerben, vállakózóként kezelik őket, elesnek azonban számos kedvezménytől, csak azért, mert ezek a termelők nincsenek a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség jegyzékében – magyarázta Marlene Dietrich könyvelő. Rámutatott, ezek a gondok nem újak, a problémák már nyolc éve, az adórendszer felállítása óta halmozódnak. Mint mondta, hiába próbálják a könyvelők becsületesen elvégezni a munkájukat, a termelők pedig tisztességesen kifizetni kötelezettségüket az állam felé, ha jogi vákuumokkal kell megküzdeniük már évek óta.
