2024. március 29., péntek

A jóléti állam korlátai

Forradalmi kezdeményezések Svájcban és Izlandon

Forradalmi javaslattal rukkoltak elő a svájciak is: járjon mindenkinek alapjövedelem, függetlenül attól, hogy dolgozik-e az illető vagy sem. A feltétel nélküli alapjövedelem összegét 2500 svájci frankban (2000 euróban) határoznák meg, ami elegendő lenne a szerény megélhetéshez, ráadásul gyerekenként még további 600 frank járna.

A kezdeményezők, élükön Enno Schmidt német születésű képzőművésszel és filmessel, rekordidő alatt gyűjtöttek össze 126 ezer aláírást. Ezeket látványos performance keretében október elején nyújtották be a svájci parlamentnek, majd az épület előtti téren hatalmas mennyiségű aprópénzt szórtak szét. E szimbolikus gesztussal jelezték: Svájc valójában nagyon gazdag ország, de ezt a pénzt más módon is el lehetne osztani. A munka nélkül éldegélő svájciak aranykora azonban még odébb van. Először a berni törvényhozásnak és a kormánynak meg kell vizsgálnia a kezdeményezést, esetleg ellenjavaslattal élnie, de ha formailag mindent rendben talál, akkor legkésőbb az aláírások beadásától számított öt és fél éven belül népszavazást kell rendezni. A referendum eredménye pedig szent a svájci alkotmány szerint.

A kritikusok viszont azt feszegetik, vajon a társadalom hány százaléka elégedne meg a szerény életkörülményekkel és a semmittevéssel, és ha nem lenne anyagi motiváció, akkor egyáltalán felkelne-e az ágyból. Azt pedig végképp képtelenségnek tartják, hogy a gazdagok is kapjanak alapjövedelmet, amikor semmi szükségük nincs rá. A másik gyakori kérdés, hogy mindezt miből finanszíroznák. A svájci államkasszának 200 milliárd frankba kerülne az ötlet megvalósítása, ez a svájci GDP egyharmada – írja a Süddeutsche Zeitung. A svájci világlap, a Neue Zürcher Zeitung vezércikkeiben máris erőteljes kritikát fogalmazott meg, és nem lelkesednek a szakszervezetek sem. Szerintük épp elég lenne, ha a 4000 frankos (3200 eurós) minimálbérről egyezségre jutnának.

HUSZONKÉTEZER EURÓ MINDEN HÁZTARTÁSNAK

A népszerű – populista? – intézkedésekre másutt is akad példa. Izlandon komoly terhet jelentenek a lakosságnak az inflációhoz kötött lakáscélú jelzáloghitelek. Az izlandi kormány ezért hatalmas hitelkönnyítő programról döntött: a lakosságnak csaknem 1 milliárd euróval csökkentik az inflációhoz kötött jelzáloghitelek után fizetendő terheit. Ez minden érintett háztartásnak több mint 22 ezer eurós megtakarítást jelent. Az hitelkönnyítés egy része adómentesség formájában, a másik része közvetlen adósságleírásban nyilvánul majd meg. A kormány a pénzügyi szervezetekre kivetett adók növeléséből finanszírozza a programot. Izlandon sincsenek csodák, de a harmadig negyedévben a korábban komoly válsággal küzdő ország 4,9 százalékos GDP-növekedést produkáltak az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség októberben 5 százalékon állt.

Izlandon a háztartások eladósodottsága a GDP 108 százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas. A javasolt intézkedések a remények szerint növelnék a háztartások megtakarításait és elősegítenék a beruházásokat, ez pedig javítaná a gazdasági mutatókat. A hitelfelvevők helyzete azért is súlyos, mert a 2008-as összeomlás után a visszafizetendő összegek sok esetben harmadával nőttek az elszabaduló infláció miatt.

Nemzetközi pénzügyi szervezetek és ellenzékiek kétkedve fogadták a hírt. Az IMF szerint Izlandnak nincs akkora fiskális mozgástere, ami ilyen mértékű intézkedést engedne. A Standard & Poor’s hitelminősítő a hír hatására a szigetország hosszú távú kilátásait negatívra módosította.