2022. január 23., vasárnap

Ennél több nem kell az élettől

Néhány hold szőlőből és gyümölcsösből megélni és gyereket nevelni – Látogatóban Vladimir Balać Roki szikicsi borásznál

A hónap első felében szervezte meg néhány borásztársával Vladimir Balać Roki szikicsi szőlőtermelő a helyi borok bemutatóját. Meglepően sokan elhozták a boraikat. A községben minden nagyobb termelő hozott mintát kínálatából, de a helyiek is igencsak jeleskedtek.

Vladimir Balać Roki a készülő pince előtt

– Rajtam kívül Szikicsen talán csak egy-két termelőnek van komolyabb ültetvénye. Ennek ellenére sokan készítenek bort. Megveszik a szőlőt és készítenek bort, vagy sokan a kertben csak azért vesződnek két sor szőlővel, hogy jófajta törkölypálinkát készítsenek. Nekem háromholdnyi szőlőm van, mellette egy holdnyi vilmoskörte és a faluban még egy holdnyi sárgabarack. A vilmoskörtét és a barackot én is eladtam nagyban azoknak, akik pálinkát akartak főzni. Én nagyon kedvezőnek tartom, hogy egyesek készítenek maguknak bort, vagy főznek jófajta pálinkát. Egyfajta igényességet jelent amikor valaki a vendégét a maga készítette borral vagy pálinkával tudja kínálni, és természetesen az is fontos, hogy maga is olyan italt iszik, amiről pontosan tudja, miből készült – mondja Vladimir Balać.

A szikicsi termelővel valójában azért beszéltük meg a találkozót, mert mindenképpen szerette volna megmutatni a Szikics és Kishegyes közötti dombon, a benzinkút mögötti szőlőben épített pincét.
– Három éve épül a pince saját erőből és nagyon sok barátom segített Szikicsről, Hegyesről és Bácsfeketehegyről is. Úgy tervezem, hogy a nyáron megnyitjuk. Nem klasszikus pince lesz, vagyis nem tartok benne bort, annyira bátor én sem vagyok, hogy kilométerekre a településtől akár egy hordónyi bort is itt merjek tárolni. A hely viszont gyönyörű, talán innen  legszebb a kilátás a Krivaja völgyére, nincs távol a műúttól, kiváló lesz családi ünnepségekre, összejövetelekre. Ötven-hatvan személy kényelmesen elfér. Nyáron pedig a teraszon ennél is több. A terasz egy részét lefedem, a másikon pedig szőlőlugast engedek az asztalok fölé. A nyáron szeretném megnyitni a létesítményt, és meghálálni azoknak a barátaimnak, akik valóban sokat segítettek – meséli Vladimir Balać.

A beszélgetés során természetesen szó esik arról, érdemes-e szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozni.
– A faluban gyakran „sajnálnak”, hogy ennyit dolgozom. Az én őseim a dalmát tengerpartról származnak és talán innen  örököltem a szőlő szeretetét. Azt szoktam nekik válaszolni, hogy én itt a szőlőben érzem magam igazán jól, azt csinálom, amit szeretek. Persze fontos volt, hogy feleségem, Branka mindig mellettem állt és segített. Hogy érdemes-e? Ebből a néhány holdnyi ültetvényből megéltünk, sikerült kiiskoláztatnom a gyerkeimet, és jól is éreztem magam. Ennél többet talán nem is kell várnia az embernek az élettől – vélekedik a szikicsi szőlőtermelő.