Tizennégy hónapon át tartó támadássorozatot, egy zavartság által meghatározott periódust élt sikeresen túl a Demokrata Párt – fogalmazott a B92-nek adott interjújában Dragan Đilas pártelnök. Közölte, hogy egy jóformán nem is létező szervezet vezetését vállalta el a választásokat követően, s bár most is arról győzködik a polgárokat, hogy a DP szétesőben van, a párt olyasmit élt túl, amibe a Szerb Haladó Párt vagy a Szerbiai Szocialista Párt hat hónap alatt belehalt volna. A DP ideiglenes zavartságát, mint mondta, a hatalom elvesztése, a felhalmozott adósságok és a jelenlegi hatalom térfeléről érkező támadások okozták. Meggyőződésének adott hangot, hogy magáénak mondhatja a tagságnak és a főbizottságnak a bizalmát, de biztosan nem támogatják őt azok a tisztségviselők, akik legszívesebben Aleksandar Vučić irodája előtt állnának sorba a többi párttal együtt. Aláhúzta, hogy a DP jelenleg az egyetlen valóban ellenzékinek számító párt Szerbiában, mivel nem ajánlkozik Vučićnak.
Boris Tadić pártelnöki funkcióra való esetleges visszatérésével kapcsolatban Đilas azt mondta, Tadićnak világosan közölnie kellene, mi a szándéka.
– Ha elnök kíván lenni a pártban, akkor a megoldás az, hogy megtalálja az újraválasztásához szükséges többséget a párton belül, s összehívja a választói közgyűlést. Amennyiben nem ez a célja, akkor sokkal energikusabban kellene politizálnia, hangoztatnia véleményét, még akkor is, ha az adott esetben nem egyezik meg a pártvezetés véleményével – mondta el Đilas.
A rendkívüli választások kapcsán közölte, hogy a DP támogatja azok kiírását, nem foglalkozik viszont azokkal addig, amíg nem léteznek. Feltette a kérdést, hogy ha valóban olyan fantasztikus ez a kormány, mint ahogyan azt Vučić állítja, akkor miért lenne szükség választásokra. Hozzátette, ha mégis szükség van azokra, az annyit jelent, hogy a kormány mégsem olyan fenomenális. A voždovaci választások eredményeit kommentálva elmondta, hogy inkább az alacsony, 35 százalékos részvételt tartja aggasztónak, s nem a DP rossz szereplését. Véleménye szerint a párt megnyerheti a belgrádi választásokat, mert a kisebb jelentőséggel bíró községi választások eredményei nem tekinthetők iránymutatónak. A belgrádi megmérettetést kis referendumnak nevezte, melyen a polgárok értékelni tudják, ki milyen eredményeket mutatott fel az eddigiekben.
