Köszönettel, de azért szélsebesen lépett ki a napokban Írország az EU és az IMF hiteleire szoruló euróövezeti tagállamok táborából. A bajba jutottak és emiatt mentőcsomaggal támogatottak uniós közösségében a szigetország volt az első, amely megszabadult a külföldi hitelprogramtól.
A tényt Brüsszel is tudomásul vette, miután a napokban megbizonyosodott arról, hogy Írország – a külső hitellel kisegített euróövezeti tagországok közül elsőként – sikeresen teljesítette a hitelezők követelményeit, és ismét képes megállni a saját lábán.
Ez azt jelenti, hogy komoly megszorítások árán sikerült stabilizálni a gazdaságát és pénzügyi rendszerét (amely így a függetlenségét is visszanyerte), adósságait pedig képes lesz finanszírozni a nemzetközi (kötvény)piacról. Ezenkívül képes lesz arra is, hogy a következő két évtizedben kamatostul visszafizesse a nehézségei leküzdésére kapott uniós és IMF-hitelt, ami a hitelezők szempontjából csöppet sem mellékes. Az írek már jelezték, hogy 22 milliárd eurónál is több készpénz-tartalékot halmoztak fel. Az összeg jócskán meghaladja az ország 2014-es hiteltörlesztési részleteit.
Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint Írország precedenst teremtett, és pozitív példát mutatott a többi hitelfelvevő országnak. Ezek közül egyébként Spanyolország hamarosan követheti Írországot. (Madrid a válságba jutott bankrendszerének feltőkésítéséhez kapott 41 milliárd euró kölcsönt az EU-tól.). Rehn szerint az ír program vége azt bizonyítja, hogy az uniós válságkezelés eredményes, mindenekelőtt azokban az országokban, amelyekben határozott a végrehajtás.
Enda Kenny ír miniszterelnök örömmel közölte a közvéleménnyel a hírt. Kijelentette: azzal, hogy Írország kilép az uniós mentőprogramból, visszaáll hazája gazdasági és pénzügyi önállósága, függetlensége. Ráadásul a jövőben sokkal kisebb lesz az esélye annak, hogy a hitelezők, így Brüsszel is, beleszóljanak az ország dolgaiba. (Az eddig folyósított hitelért cserébe az EU és az IMF ugyanis utasításokat adhattak az ír gazdaságpolitika alakítására.).
Írország (és Spanyolország) tehát biztosan visszanyeri fiskális önállóságát, s így önálló döntési mozgástere a gazdaságpolitikában is megnő. Hitelezőként az EU és az IMF azonban – az előírásoknak megfelelően – továbbra is szigorú megfigyelés, illetve ellenőrzés alatt tartja Írországot. Egészen addig, amíg az állam vissza nem fizeti adósságának 75 százalékát. A hitelezők, vagyis az EU és az IMF tényfeltáró küldöttsége a jövőben évente kétszer vizsgálja és elemzi Írország pénzügyi, gazdasági helyzetét.
A 17 országot tömörítő euróövezetben öt kormány fordult nemzetközi hitelért, mert önerőből képtelenek voltak megoldani a pénzügyi világválság gerjesztette belső, finanszírozási problémákat. Elsőként Görögország kapott mentőcsomagot, majd nem sokkal később (másodikként) Írország. Az EU és az IMF 2010-ben hagyta jóvá az íreknek a 85 milliárd eurót tartalmazó mentőcsomagot, amelyből Dublin eddig csaknem 70 milliárd eurót használt fel. A támogatási program azután vált égetően szükségessé, hogy a hazai pénzintézetek összeomlása és az állami bankmentések miatt az ír államadósság rövid idő alatt a bruttó hazai össztermék (GDP) 106 százalékára emelkedett, azóta pedig még tovább nőtt (az idén 124 százalékos csúcson tetőzött, s a várakozások szerint jövőre apadhat 116 százalékra.). A pénzügyi válság 2008-as kirobbanása előtt a GDP-arányos ír államadósság alig 25 százalékot tett ki. A külső hitelcsomag nélkülözhetetlen volt: megmentette az országot az államcsődtől, és kellő mennyiségű pénzt biztosított a veszteséges bankok újratőkésítéséhez.
Dublin három év után intett búcsút a külső pénzügyi támogatási programnak. Ez megnyugtató az írek számára, akik fegyelmezetten és nagy áldozatok árán figyelemre méltó eredményt értek el az adósságválság elleni küzdelemben. A hivatalos statisztikák ezt egyértelműen bizonyítják. A makroadatok arra utalnak, hogy a második félévben Írországban (és Spanyolországban is) javultak mind a költségvetési számok, mind a gazdasági mutatók.
Írországban a második negyedévben véget ért a recesszió, a gazdaság megközelítőleg fél százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest. A szigetország pénzügyminisztériuma úgy számol, hogy az ír gazdaság 2013-ban 0,2 százalékkal, jövőre pedig már 1,8 százalékkal bővül. Michael Noonan ír pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott a költségvetésről is. Szerinte a 2014-es ír GDP-arányos költségvetési hiány az idei 7,3 százalékról 4,8 százalékra csökken.
A kormány ugyanakkor azt ígéri: marad a szigorú pénzpolitika, hisz az ír államadósság még mindig hatalmas. Mindazonáltal Dublin óvatos derűlátással néz a jövőbe.
