Nyomdafestéket nem tűrő bírálatokat is megfogalmaztak a fiatal német szociáldemokraták a nagykoalícióról, amelyben pártjuk, az SPD készül kormányzásra a szeptemberi parlamenti választás győztesével, a jobbközép CDU–CSU szövetséggel. Ez a pártszövetség volt az utóbbi négy évben Angela Merkel kancellár kormányának vezető ereje. Az SPD ifjúsági tagozatának képviselői ráadásul nagy többséggel el is utasították a szövetséget a jobbközéppel, és ezzel nem kis fejtörést okoztak Sigmar Gabrielnek, pártjuk vezetőjének.
Az SPD közben már megkezdte a szavazást arról, hogy csatlakozzon-e a nagykoalícióhoz, amiről a pártvezetés november végén állapodott meg a Merkel vezette CDU-val, és annak szövetségesével, a CSU-val. Az egyezséget akkor ugyanis úgy kötötték meg, hogy az SPD teljes tagsága véleményt nyilvánít, és ha a többség a koalícióra szavaz, akkor kezdődhet meg a közös kormányzati munka. Ez esetben megalakulhat a nagykoalíció, vagyis a jobbközép CDU–CSU és a baloldali SPD ismét együtt alakít kormányt, élén Merkellel.
Korábban már volt erre példa 2005 és 2009 között, de az akkori együttműködés (Merkel első kormányában) nagyon sokat ártott az SPD-nek. A közös kormányzás végére a párt népszerűsége és választói támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Emiatt a 2009-es parlamenti választáson az SPD kiesett a hatalomból.
Az előző nagykoalícióban eltöltött rossz tapasztalatok miatt ilyen óvatos most az SPD, és a vezetése ezért kéri ki – belső szavazás keretében – a teljes párttagság véleményét a kormányzati együttműködésről a konzervatívokkal. Ez az első eset a német politikában, hogy nem a pártvezetés dönt, hanem a tagság véleményét is kikérik. KOckázatos vállalkozás, de ha bejön, példátlan legitimációt adhat Sigmar Gabriel pártelnöknek, és a koalíciós részvételnek.
Az idén 150 éves SPD vezetői abban reménykednek, hogy a tagság többsége megszavazza az összefogást a jobbközéppel. Ha viszont elutasítja (amit nem lehet teljesen kizárni), Angela Merkel ügyvezető kormányfő és a CDU–CSU is rendkívül kellemetlen helyzetbe kerülhet. Kezdhetik újból a koalíciós partner keresését, de ha az is sikertelenül végződne, Merkel akár kisebbségi kormány megalakítására kényszerülhet. Sőt, megoldás híján előrehozott választásra is sor kerülhet.
A voksolás kudarca az SPD jelenlegi elnökségének bukását is jelentheti. Ha a tagság elutasítaná a CDU–CSU-val megkötött megállapodást, Sigmar Gabriel pártelnök és a vezetés mindegyik tagja is lemondana. A pártvezetés nélkül maradó SPD történetének alighanem legsúlyosabb válságába sodródna.
Az SPD 475 ezer regisztrált tagjának már csaknem a fele adta le voksát a párt – múlt héten kezdett – belső szavazásán, amelyen arról döntenek (december 12-éig), hogy kössenek-e koalíciót az Angela Merkel vezette konzervatívokkal. Az eredményt a tervek szerint a hétvégén (december 14-én) hirdetik ki. Akkor derül ki, lesz-e nagykoalíció Németországban, vagy eddig nem látott helyzet elé kerül a politikai elit.
Ha az SPD-tagság mégis a nagykoalíció, vagyis amellett dönt, hogy a következő négy évben ismét együtt kormányozzon a CDU–CSU pártszövetséggel, az új kormány akár már december 17-én megalakulhat. Ebben az esetben ez lesz a harmadik német nagykoalíció a második világháború befejezése óta. Angela Merkel pedig ismét beleülhet a kormányfői bársonyszékbe: politikai pályafutása alatt immár harmadszor.
Az SPD, illetve a CDU–CSU szövetség vezetői – ötheti egyezkedés után – november 27-én már (előzetesen) aláírták a koalíciós szerződést. A 185 oldalas dokumentum azonban csak akkor lép életbe, ha az SPD pártszavazása is jóváhagyja. A miniszterek személyét és a tárcák elosztását is csak az SPD-szavazás után hozzák nyilvánosságra.
Az SPD vezetése abban bízik, hogy a tagság meggyőző többsége támogatja a nagykoalíciót. Főként azért, mert a párt legfontosabb követelései – így az óránkénti 8,5 eurós kötelező és általános minimálbér bevezetése 2015-től, a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztése a Németországban élő, dolgozó külföldi bevándorlók ott született gyerekeire, vagy bizonyos esetekben (pl. 45 ledolgozott év után) a 67 éves korhatárnál korábbi nyugdíjba vonulás 2014. január elsejétől – bekerültek a koalíciós szerződésbe.
A szociáldemokraták és a CDU–CSU választói táborának (de nem a tagságának) óriási többsége egyetért a koalíciós egyezséggel. Mindazonáltal a két tábor támogatóinak csaknem fele nem számít arra, hogy Németország még erősebbé válhat az új kormány, vagyis Merkel második nagykoalíciójának mandátuma végén.
