A helyhatósági választások előtt álló Voždovacon kampányolva Ivica Dačić kormányfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke megismételte korábbi kijelentését, hogy a Belgrád–Pristina kormányfői szintű párbeszéd e heti körétől függ, hogy Szerbia még az idén decemberben vagy csak jövő év januárjában nyithatja meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Eddigi történelme során Szerbia még soha nem volt olyan közel az EU-hoz, mint pillanatnyilag, ugyanakkor továbbra is messze van tőle, fejtette ki Dačić.
Emlékeztetésképpen, Dačić múlt héten Hashim Thaçi koszovói miniszterelnökkel a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás rendőrségre és az igazságügyi rendszerre vonatkozó szakaszairól tárgyalt Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével. A rendőrséggel kapcsolatos részletekről szinte teljes egészében sikerült megállapodnia a feleknek, a koszovói szerb községek majdani igazságügyi rendszerének kérdése azonban továbbra is nyitott. A találkozót követően maga Ashton is megerősítette, hogy a Miniszterek Tanácsa számára összeállítandó jelentésének végkicsengése attól függ, hogy a feleknek sikerül-e megállapodniuk a továbbra is kérdéses részletekről. A Miniszterek Tanácsának álláspontja pedig döntő abból a szempontból, hogy mikor tarthatja meg Szerbia és az EU a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő kormányközi konferenciát.
Dačić hétfőn arra is figyelmeztetett, hogy bizonyos uniós államok szkepticizmusa miatt az is megtörténhet, hogy Szerbia sem decemberben, sem januárban nem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. Néhány ország úgy véli, hogy el kell odázni a tárgyalások megnyitását, emelte ki Dačić.
Szintén az európai integráció témájához kapcsolódóan Nikola Selaković igazságügyi miniszter abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a 23-as, az emberi jogokhoz és az igazságügyhöz kapcsolódó, tárgyalási fejezetet jövő év végéig biztosan megnyithatja majd Szerbia. Egy igencsak specifikus fejezetről van szó, de a szerb fél minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez legkésőbb 2014 végén megnyílhasson, nyomatékosította Selaković, aki az uniós és a szerbiai joganyag közötti összhang felülvizsgálási folyamatában hétfőn Szerbia jogrendszerét mutatta be Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőinek. Selaković elmondása szerint az EB képviselői elégedettek voltak prezentációjával.
– A szerbiai igazságügy csak most kerül majd az igazi kihívások elé: fel kell számolni a bírákra és az ügyészekre nehezedő politikai nyomásgyakorlást, egyértelműen meg kell határozni a parlament szerepét, valamint növelni kell a bíróságok hatékonyságát. Tudni kell azonban, hogy nem minden Szerbiától függ, hanem az Európai Bizottságtól is, valamint a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok további alakulásától – magyarázta Selaković.
Tanja Miščević, a szerbiai tárgyalócsoport vezetője is részt vett a hétfői brüsszeli találkozón, és hasonlóan elégedett hangnemben értékelte a szerbiai jogrendszer bemutatását. Az EB képviselői 2014 tavaszán fognak Belgrádba utazni, majd a helyszíni információgyűjtés után összeállítják jelentésüket, hogy mit kell Szerbiának megtennie ahhoz, hogy megnyithassa a 23-as tárgyalási fejezetet, részletezte Miščević.
