Sorra kapja Ukrajna kormánya és államfője, Viktor Janukovics a bírálatokat a Nyugattól a tüntetések, illetve a tömegmegmozdulások résztvevőivel szembeni olykor kemény karhatalmi fellépés miatt. A tüntetések november 21-e óta folyamatosak. Azóta, hogy az ukrán vezetés felfüggesztette az integrációs előkészületeket az EU-val, majd jelezte: inkább az Oroszország szervezésében megalakítandó vám-, kereskedelmi és gazdasági uniót választaná, amely volt szovjet köztársaságokat (1991 óta független államokat) tömörítene.
A váratlan kijevi fordulat ellen – többnyire békésen – tüntetők hetek óta követelik a kormány és az államfő lemondását, illetve az előre hozott választás kiírását, valamint az ország EU-integrációjának folytatását. Az ukrán vezetés hajthatatlan, nem szándékozik megváltoztatni álláspontját, ami nemcsak a tüntetőknek, de a Nyugatnak, főképp az EU-nak sem tetszik.
Ezért a Nyugat mind gyakrabban üzenget Kijevnek. Hol a szabad véleménynyilvánítás jogára hívja fel az ukrán vezetés figyelmét, hol a gyülekezési szabadságra, hol pedig az egyéb demokratikus normák betartására. Az üzenetek néha kioktató stílusban fogalmazódnak.
A keménykedők közül elsőként a NATO-főtitkár szólalt meg. Anders Fogh Rasmussen rászólt Ukrajnára, felszólítva vezetőit, hogy tartsák tiszteletben az ország vállalt nemzetközi kötelezettségeit, továbbá a szólás és gyülekezés szabadságát. A Fehér Ház az ukrán rendőrség minapi durva fellépésére reagálva ítélte el a békés tüntetők elleni erőszakot.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sem maradt ki a sorból. Ő azonban a szembenállók mindkét táborától visszafogottságot és erőszakmentességet kért. Az ukrán vezetőknek pedig megüzente: tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a gyülekezési jog békés gyakorlásának demokratikus alapelvét.
Az EU kormányának tartott Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso telefonon beszélt Janukovics államfővel, a szabadságjogok tiszteletben tartására és a politikai válság békés megoldására kérve őt. A tüntetőknek ugyanakkor önmérsékletet tanácsolt.
Úgy tűnik, Ukrajna teljesen elvonta a figyelmet az EU egyik déli válságfészkeként emlegetett Spanyolországról, amely szintén a tüntetésekkel, tiltakozásokkal, tömegmegmozdulásokkal van elfoglalva, igaz, jelenleg csak papíron.
A konzervatív spanyol kormány ugyanis gőzerővel dolgozik azon, hogy a Kijevben zajló vagy az uniós krízisországokban gyakran kirobbanó tüntetések szele lehetőleg ne terjedjen át az Ibériai-félsziget nagyobbik államára, se most, se a jövőben.
A kormány a napokban törvénytervezetet fogadott el, majd terjesztett a parlament elé (megszavazásra) az állampolgárok biztonságáról. A tervezet értelmében akár 600 ezer eurós pénzbüntetést is ki lehetne róni Spanyolországban az engedély nélküli utcai tüntetések szervezéséért. Az ilyen tömegmegmozduláson részt vevőkre egyéb veszélyek is leselkedhetek. Ha valakit eltakart arccal csípnek fülön a rendőrök, esetleg a kormányt és az államot sértő feliratú transzparenssel kapnak el valamelyik be nem jelentett tüntetésen, szintén mélyen a zsebébe nyúlhat. Legrosszabb esetben 30 ezer euró büntetést is kiszabhatna rá a hatóság, vagyis annyit, amennyit a nyilvános helyen részegen randalírozókra.
A súlyos válsággal, recesszióval, 26 százalékos, rekordmagas munkanélküliséggel küszködő Spanyolországban az utóbbi években egymást érték a kormányellenes tüntetések. A jogszabállyal – parlamenti jóváhagyás esetén – épp ezt szeretné megakadályozni a jobbközép kormány, élén Mariano Rajoy miniszterelnökkel. A Rajoy-kabinet annak lehetőségét is vizsgálja, hogy törvénnyel korlátozza a sztrájkjogot.
A baloldali ellenzék tiltakozik, s minden alkalmat megragad, hogy elítélje a kormányt. A tüntetéseken való részvétel büntethetőségének a bevezetését többen bírálják a jobboldalon is.
A Nyugat azonban, amely oly határozottan védelmezi a szabadságjogokat és a szabad véleménynyilvánítást (Ukrajna a legújabb példa), még egy mukkot sem szólt a spanyol kormány törekvése ellen. Lehet, hogy már előre fél Madrid pénzbírságaitól?
