Hatásos lenne azzal kezdenem az írást, hogy a minap ismét erőszakos tetteket követtek el kiskorúak. Számtalan példát lehet találni az internetes médiában, szinte havonta közölnek hasonló eseteket, a szenzációhajhász kereskedelmi televíziós híradókban pedig ennél is gyakrabban jelenik meg hírként, hogy kiskorúak tanárokat ütöttek meg, verekedtek, kábítószert fogyasztottak. De a közvetlen környezetünkben is akad bőven példa. Horgoson legutóbb egy kínai üzlet kirakatát törték be fiatalkorúak, majd több ruhaneműt eltulajdonítottak. Ahogy említettem, számos példát lehet felhozni ezekre a szélsőséges megnyilvánulásokra is, de az ennél jóval prózaibb hétköznapi esetek is ugyanannak a problémának a tünetei. A legáltalánosabb példa, hogy a középiskolásokat szállító autóbuszokon megfigyelték-e már, hány kamasz hajlandó kényelmét feláldozni azért, hogy egy felnőtt leülhessen, de ugyanilyen közhelyszámba menő példa a fiatalok trágár beszéde. Bár felmerül a kérdés, hogy milyen annak a gyereknek a viszonya a szülőjével, tanárával, akinek nyomdafestéket nem tűrően válaszol vissza. És el is érkeztünk a probléma gyökeréhez, mert ahogyan lenni szokott, a felelősséget már mindenki másra hárítja. A tanárok és a szülők egymást, az oktatási rendszert, a technikát, az erőszakos filmeket és játékokat okolják. Az oktatási törvények változása, a gyerekek jogainak kiszélesítése és a fegyelmezési lehetőségek korlátozása bármennyire humánus döntés volt, az iskolákból kiszűrődő információk alapján úgy tűnik, nem voltak rá felkészülve az oktatási intézmények. Sőt a szülők sem.
A magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ felmérése szerint legalábbis nem. Nemrégiben ugyanis a Jovan Jovanović Zmaj általános iskola tanulóinak szüleivel egy felmérést töltettek ki a nevelési szokásaikról. Az eredmények állítólag megdöbbentő adatokkal szolgáltak, bár részletekbe nem bocsátkoztak. Mindenesetre ez adta a végső lökést a központ számára, hogy idén ősszel beindítsák a községben egyedülálló Szülők fórumát.
– Az ősszel induló fórumot azért szerveztük meg, hogy a szülőket segítsük gyermekeik nevelésében. Az előadások összességében hat témakört ölelnek fel, többek között a hatékony tanulási módszerek, vagy a következetes jutalmazás és büntetés gyakorlatát. Korábban kizárólag az iskola, a tanárok és a gyerekek számára tartottunk foglalkozásokat, programokat. Ez az első alkalom, hogy a szülő-tanár-diák háromszögének harmadik szegmensét is sikerült bekapcsolni – mondja Varjú Potrebić Tatjana, a központ igazgatónője. – Öt csoportra, négy magyar és egy szerb csoportra osztottuk a jelentkezőket, aszerint, hogy milyen idős gyermekük van, hisz más életkorban más problémák jelentkeznek.
– Bennünket is meglepett a szülők lelkesedése, nem morzsolódtak le időközben, sőt hiányzás is alig van – mondja Olga Rakićpedagógus, aki a fórum három előadójának egyike. – Legnagyobb öröm a visszajelzés, amikor a szülők az előadásokon javasolt módszereket otthon is kipróbálják, és elmesélik tapasztalataikat.
Bár azt is hozzáteszi, hogy a felnőttek nehezen nyílnak meg az előadásokon, ritkán mesélnek személyes élményeikről vagy konkrét problémákról. Szívesebben teszik előadás után négyszemközt.
– Az a tapasztalatunk, hogy ritkán mesélnek egy-egy élethelyzetről, ez természetes is eleinte, idő kell, amíg a bizalom kialakul. Ezért terveztük, hogy a jövőben, ha az anyagi támogatások lehetővé teszik, egyéni foglalkozásokat is szívesen tartanánk.A mai gyerekek nevelési módszeréről annyit árult el, hogy vannak örökérvényű módszerek, de vannak újak is, hisz a problémák is megváltoztak az elmúlt évtizedekben.
– Az internet-függőséget és a számítógépes játékfüggőséget a technika hozta magával, ilyesmi korábban értelemszerűen nem fordult elő. A digitális világ ingerei nagy hatással vannak rájuk, ezért erről is érdemes beszélni, hogy sok szülő felismerje, ha a gyermekén a függőség tünetei jelentkeznek. Ebben is le kell fektetni velük egységes szabályokat, és azokat következetesen betartani. Az aranyszabály: egyértelmű, érthető, világos szabályok felállítása. És ha ezt betartja, arra is reagálni kell, és arra is, ha nem.
Az igazgatónő bízik abban, hogy jövőre is tudják folytatni a fórumot, a szülők visszajelzése alapján szükség van rá.
– Mindenképpen folytatni szeretnénk a fórum munkáját. Az akarat megvan, a szülők is igénylik, ha anyagi feltételeink engedni fogják, akkor jövőre a települések iskolái felé is nyitni szeretnénk.
Abban egyetértettünk a szakemberekkel, hogy szülőnek lenni nehéz és nemes feladat, a mai világban pedig nem szégyen a szülőnek szakemberhez fordulnia nevelési kérdésekben, annál is inkább, mert felnőttként közvetve a mi felelősségünk gyermekeink viselkedése.
