2024. március 29., péntek

Mit várhatunk az új munkatörvénytől?

Az új Munkatörvénykönyv szerint, ha azt változatlanul fogadják el, a munkába állás könnyebb lesz, de ugyanilyen gyorsan és könnyen el is veszíthetik a munkájukat a munkavállalók – írja a Blic napilap az új munkatörvényről.

A régi, vagyis a jelenleg érvényben lévő törvény lehetőséget kínál arra, hogy az elbocsátott munkás beperelje a céget, és a különböző jogi kiskapuknak köszönhetően gyorsan visszaszerezze állását. Ezzel szemben az új törvény ilyen lehetőségekre minimális lehetőséget ad.

A lap azonban azt is megemlíti, hogy az új előírások talán serkentően hatnak a munkanélküliség elleni harcban, hiszen a munkaadók többé nem lesznek kötelesek végkielégítést adni az összmunkaév, hanem csakis azon évek után, amelyeket a munkavállaló náluk töltött.

A gazdasági minisztérium szakemberei úgy nyilatkoztak, hogy nemcsak a végkielégítéssel kapcsolatos határozatok, hanem az elbocsátásokat részletező előírások miatt is megnövekedhet a foglalkoztatás, mivel a cégek számára egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az elbocsátási folyamatokat, és ennek élénkítő hatása lehet a foglalkoztatásra.

Megemlítik azt is, hogy Szerbiában előszeretettel perelik be a cégeket az elbocsátott polgárok, és ezeket meg is nyerik

– Sok cég ott hibázza el, hogy nem jelenti be azonnal az illetékes szakszervezetnek az elbocsátást, és ez az apró hiba miatt utána elveszíti az általában három évig húzódó bírósági eljárást. A vállalat köteles visszavenni az elbocsátott munkást, sőt, köteles kifizetni a három évre szóló munkabért is. Az új törvényben nem lennének ilyen és ehhez hasonló kiskapuk, és racionálisabban lehetne a bíróság előtt kezelni az elbocsátási-ügyeket – jegyzi meg a Blicnek a minisztérium szakembere, akinek nevét a cikk írói nem tüntették fel.

Megváltozik a nem bejelentett munkásokhoz való viszonyulás is az új munkatörvényben. Eddig öt napja volt a cégnek, hogy bejelentse az új alkalmazottakat, az elfogadásra váró új határozatok értelmében a munkaadónak ezt már az első napon meg kell tennie. Újdonságnak számít az is, hogy az illetékes ellenőröknek jogukban áll igazoltatni a munkásokat az ellenőrzés során. Így könnyebben bizonyosodhatnak meg a foglalkoztatott státusáról is. Eddig előfordult több olyan eset, melyben a bejelentetlen alkalmazott olyan vállalaton belüli személynek adta ki magát, akinek volt munkaszerződése, az ellenőröknek pedig – a jelenlegi törvény szerint – nem állt jogukban igazoltatni őket.

Egyébként az új törvény értelmében a munkaszerződéseket abban az üzemrészlegben kell őrizni, amelyben a munkavállaló dolgozik, nem pedig a cégközpontban, mint ahogy jelenleg van.

A jelenlegi törvény szerint egy évig alkalmazhatják a munkaerőt meghatározott időszakra, ennek lejárta után a különböző jogi kiskapuk megengedik, hogy a cégek névleg megváltoztassák a munkaköri besorolását, és így újból alkalmazhatják a munkást az előrelátott egy évre. Az elfogadás előtt álló törvény az utóbbi lehetőséget megtiltaná, azonban ezzel az átmeneti időszakot több évre hosszabbítaná. Erre háromtól öt évet látott elő a törvénytervezet, amelyről a szakszervezetek hallani sem akarnak.

Az új javaslatok között szerepel az is, hogy a dolgozóknak nem kell két héttel az évi szabadság kihasználása előtt jelezni erre vonatkozó szándékukat, hanem bármikor egyeztethetnek a munkaadójukkal, valamint – az előre meghatározott keretek között – akkor és annyi szabadnapot vehetnek ki, amennyit akarnak. Eltörlik azt a tételt is, hogy a szabadság első részét minimum 15 napig tarthat.

Az új munkatörvényt már érték igen éles kritikák. A szakszervezetek egybehangzóan bírálják a véleményük szerint jogcsorbító rendelkezései miatt. A belgrádi-újvidéki fiatal filozófusokból álló Gerusija-csoport például úgy értékelte a javaslatot, hogy hatályba lépése ebben a formában még nagyobb lehetőséget adna az országban eddig is „virágzó” jogfosztó trendeknek. Az új javaslategyüttes szerintük még jobban kihasználná a munkásokat, és megfosztaná az amúgy is rossz helyzetben lévő szakszervezeteket eddigi jogaiktól. A csoport tagjai arra is kitértek, hogy az új törvényjavaslat elfogadásával rengeteg olyan munkásjogot törölnének el, amelyeket az elmúlt száz évben már kiharcoltak a munkások.