2024. március 29., péntek

Friss jelentés, régi problémák

A köztársaság nem utalt át egy dinárt sem nagyberuházásokra – A költségvetési jelentés mellett az iskolai sportstratégiát is elfogadták a tartományi képviselők

Háromhavonta köteles a Vajdaságban érvényben lévő előírás értelmében pénzügyi jelentést készíteni a költségvetési tervek megvalósításáról a tartományi pénzügyi titkárság. A legújabb, első háromnegyed évre, vagyis a 2013. január–szeptember közötti időszakra vonatkozó jelentést csütörtökön vitatták meg a tartományi képviselők. Zoran Radoman pénzügyi titkár csütörtökön a parlamentben megtartott beszámolója során ismertette az idei költségvetés teljesítésének számadatait, melyből kiderült, hogy ennek mind a bevételi, mind a kiadási oldala a tervbe vett határérték alatt maradt. Emlékeztetett, hogy az idei költségvetést eredetileg 80,75 milliárd dinárra tervezte a tartomány, de júliusban módosításokat volt kénytelen végrehajtani, s 77,13 milliárd dinárra faragta azt.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

A bevételek 51,7 milliárd dinárt tettek ki az említett periódusban, ami az idei évre tervezett bevételek 66,78 százalékát jelenti. A kiadások összege 43,1 milliárd dinár, ami az idei tervek 55,82 százalékának felel meg.

Az adóbevételek képezik a bevételi források között a legjelentősebb tételt, 9,43 milliárd dinár folyt be a tartományi büdzsébe ezen a címen, ami az éves szintre tervezett összeg 82 százalékát teszi ki. Az adóbevételeknél magasabb összegnek számítanak ugyan az úgynevezett köztársasági transzfereszközök, melyekkel azonban nem élhet a tartomány, csupán továbbítja azokat a közintézmények irányába. Ez az összeg 28,65 milliárd dinárra rúgott az első kilenc hónapban, a 2013-ra tervezett 47 milliárd 66 százalékáról van szó. A kiadások közül a tartományi adminisztráció béreinek és az azokkal járó illetékeknek a pénzelése jelentős, kétmilliárd dinárt vett igénybe, de ez az összeg 134 millió dinárral alacsonyabb, mint tavaly ugyanebben a periódusban. A szolgáltatások és árubeszerzések 1,38 milliárd dinárba kerültek, 141 millióval kevesebbe, mint tavaly a szóban forgó időszakban. Radoman hangsúlyozta, hogy a köztársaság az eddigiekben egyetlen dinárt sem utalt át abból a 8,5 milliárdból, melyet az alkotmány szerint nagyberuházási projektumokra kellett volna fordítania Vajdaságnak.

FEJLŐDJÖN PÉNZ NÉLKÜL

A vita során Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője véleményének adott hangot, hogy a köztársaság továbbra is másodrangú polgárként kezeli a vajdaságiakat, s nem tartja szem előtt a tartomány fejlődésének érdekeit. Kifogásolta, hogy a költségvetésről szóló jelentések az eddigiekben csupán a száraz adatokra szorítkoztak, s nem tették közzé, milyen eredményeket sikerült megvalósítani az elköltött pénz révén.

– A köztársasági kormány Vajdaság-ellenes és alkotmányellenes politikát folytat továbbra is, nagyberuházások címén egy árva dinárt nem utalt át a tartománynak. Emiatt a büdzsé bevételi és kiadási oldala is alulteljesített, hiszen nem érkezett meg a pénz, melyet így nem is lehetett projektumok finanszírozására fordítani. A kiadások azért is kisebbek a kelleténél, mert némely titkárságok álomba merültek, s nem hajtották végre szeptember végéig a tervezett programokat. Az év vége felé várható ennek a folyamatnak, a szubvenciók kifizetésének a felgyorsulása – mondta el Újhelyi.

Tóth Tamás, a Demokrata Párt frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy a tartomány költségvetését komoly strukturális problémák határozzák meg: annak több mint hatvan százalékát az azon csupán „átfolyó” pénzek alkotják, melyeket a köztársaság a tartományon keresztül továbbít a községeknek, oktatásügynek és egészségügynek. Ebből a pénzből nem lehet építeni, fejleszteni – húzta alá. Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL) frakcióvezetője is elítélte a köztársasági vezetőség hozzáállását a tartomány pénzeléséhez, s reményét fejezte ki, hogy a jövőben sikerülni fog olyan költségvetési tervezeteket megvalósítani, amelyek összhangban állnak a tartomány alkotmányba foglalt jogaival.

Az ellenzék nem támogatta a jelentés elfogadását. Đorđe Milićević, a Szerb Haladó Párt képviselője kifejtette, hogy az a kormány munkáját tükrözi, mely elhibázottnak számít a gazdaság, a szociális védelem és az egészségügy terén is. A párt képviselői túl magasnak találták a szolgáltatásokra elköltött pénzt, de ismét kitértek a szúnyogirtásra elköltött hárommilliárd euró esetére is, mellyel kapcsolatban további magyarázatot követeltek a vezetőségtől. Marijana Četojević, a Szerb Radikális Párt képviselője kritikus hangnemben nyilatkozott a köztársasági illetékesek tartományhoz való viszonyulásáról. Megjegyezte, hogy az országos és tartományi beruházási projektumok összehasonlítása alapján kimutatható, hogy az utóbbiak folyamatosan alul maradnak – példaként az Újvidék–Ruma autóút és Fruška gorai alagút kiépítésének tervét hozta fel.

ÖSSZHANG AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KAPCSÁN

Az ülésen az iskolai sporttevékenységek vajdasági fejlesztési stratégiáját is megvitatták és elfogadták a képviselők. A javaslatot az ellenzék képviselői is támogatták, s az efféle egyetértés nem számít túl gyakorinak a napirendi pontok kapcsán. A stratégia célja, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban az Európa Tanács ajánlásaival összhangban minél inkább az egészséges életmód felé irányítsa a tanulókat, akiknek a körében egyre alacsonyabb népszerűségnek örvend a testmozgás. Marinica Ciobanu ifjúsági és sporttitkár közölte, hogy a tartományi kormány az elmúlt évben már hozzálátott az iskolai tornatermek felújítási projektumához, ami csak egy részét képezi a stratégiának. Aggasztónak nevezte, hogy Vajdaságban harminchat általános iskola egyáltalán nem rendelkezik tornateremmel, holott az ugyanolyan fontos, mint az iskolapad vagy a tábla. Kávai Szabolcs VMSZ-es képviselő közölte, hogy a jövő évben 38 millió dinárt irányoz elő a tartományi költségvetés a sport fejlesztésére, s különösen fontosnak tartotta kiemelni az 1989-ig működő SOŠOV diákolimpia-mozgalom felújításának jelentőségét.

MEGFÉKEZNI AZ ERŐSZAKOT

A tartományi képviselőház csütörtöki ülése aláírásgyűjtés színhelye is volt egyben. A női parlamenti hálózat kérte a képviselők támogatását a nők elleni erőszak visszaszorításáért küzdő akcióhoz az azt elítélő alapelveket tartalmazó egyezmény aláírása révén. Stojanka Lekić, a Tartományi Képviselőház női hálózatának koordinátora újságíróknak elmondta, hogy aláírásgyűjtéssel igyekeznek felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy a családon belüli, illetve a nők feletti erőszakra vonatkozó törvények kivetnivalót hagynak maguk után, és bizonyos dolgokat pontosabban kéne definiálni. Megemlítette, aláírásgyűjtéssel szeretnék elérni, hogy a nők feletti erőszakkal kapcsolatban semmiféle toleranciát se mutassanak az illetékes szervek a jövőben.