Mivel a zentai cukorgyár privatizálásával a távfűtési szolgáltatás is magánkézbe került, a Tisza-parti város semmit sem kapott abból a jelentős összegből, ami a távfűtő rendszerek felújítására érkezett az Európai Uniótól, ezért a város távfűtőrendszere elavult, és ebből kifolyólag a fenntartása is nagyon drága – nyilatkozta Ceglédi Rudolf polgármester a zentai önkormányzat tegnapi sajtótájékoztatóján, amelynek origójában a sokak számára a kedélyeket továbbra is borzoló kérdés volt. Ceglédi kiemelte, hogy egyébként éppen az energiahordozó határozza meg leginkább egy adott közösség távfűtés-szolgáltatásának a díját. Így a zentaiak esetében a távfűtés éves költsége 240 millió dinárt tesz ki, amiből csupán az elfogyasztott gáz 204 millióba kerül. A cukorgyár költségei 18, a disztribúciós hálózat fenntartása pedig 17 millióba kerül.
MENNYI IS AZ ANNYI?
A sajtótájékoztató folytatásában Borbély Ferenc alpolgármester a fűtésdíj képzését ecsetelve emlékeztette a jelenlévőket a képviselő-testület döntésére, miszerint a távfűtés díja 16,5 százalékkal magasabb lesz az előző évihez képest. Tudni kell azt is, hogy a cukorgyár tavaly év végén elveszítette a jogát a földgáznak a közellátói áron való beszerzésére, ezért az októberben még köbméterenként 34 dinárba kerülő gáz ára 41 dinárra emelkedett. Ekkor az ebből származó veszteség fedezését áremeléssel szándékozta megoldani a vállalat, s a községhez eljuttatott árkalkulációjában az addig érvényes kilowattóránkénti 5,70 dináros árat 7,51 dinárra szándékozta felemelni, de a képviselő-testület csupán 10 százalékos emelést engedélyezett: 6,27 dinárban szabta meg a távfűtés tavalyi díját, ami a cukorgyár végelszámolásában 41 millió dináros veszteséget okozott. Mivel a cukorgyár nem szerette volna rossz emlékekkel befejezni a távfűtési tevékenységet, a tulajdonosok belegyezésével „lenyelte” ezt a veszteséget.
Miután semmilyen előrelépés nem történt új hőszolgáltató biztosításában, a tavaly júliusban megválasztott új önkormányzat hosszas tárgyalások után megállapodott a cukorgyárral, hogy 1-2 évig mégis folytatja a hőenergia termelését, azzal, hogy a disztribúciót az Elgas végzi. Ezután az olasz kézben lévő vállalat a jelenlegi fűtési idényre vonatkozó kalkulációjában is eltekintett az őt ért veszteségtől, s 6,37 dinárt kért a megtermelt hőenergiáért, az Elgas pedig 0,88 dinárt irányzott elő a terjesztési költségekre, s a fogyasztók számára a hőenergia ezért kerül 7,25 dinárba – jegyezte meg Borbély. Hozzáfűzte: amennyiben ezt az összeget a cukorgyár által 2012 decemberében kért összeghez viszonyítjuk, akkor valójában nem vagy csak minimálisan emelkedett a fűtés díja.
Miután egy közvállalat vette át a hőenergia terjesztését, így az elkövetkezőkben pályázaton keresztül nemcsak hazai, hanem uniós pénzforrásokat is előteremthetnek a disztribúciós rendszer felújítására. Borbély kiemelte azt is, hogy a köztársasági előírások értelmében a központi fűtés esetében is kérvényezni lehet a védett energiafogyasztói státuszt, amelynek köztársasági szinten megszabott feltételei megtalálhatóak a község honlapján is. A kérvényeket a közigazgatás hagyja jóvá, de a központi fűtés támogatására ez idáig nem érkezett egy kérelem sem – jegyezte meg az alpolgármester.
– Az Elgas közvállalat a távfűtés árába a lehető legalacsonyabb összeget számolta bele – nyilatkozta Nagy Zoltán, a községi tanács kommunális ügyekért felelős tagja. Ez a cukorgyártól kapott beszerzési árhoz képest 13,7 százalékos növekedést jelent, s ebből 8 százalék tartalmazza az úgynevezett vállalati költségeket (elektromos energia, munkaerő, alkatrészek költségei meghibásodások esetére), 5,5 százalékot pedig a későbbi fejlesztésekre (mérőműszerek beszerelése stb.) fordítanak a zentai közvállalatban.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a fűtés díja a továbbiakban csak akkor módosulhat, ha a földgáz ára legalább 4 százalékkal magasabb vagy alacsonyabb lesz, ez pedig elsősorban a dollár és az euró árviszonyától függ.
A LAKÓTÖMBÖK FŰTÉSÉT NEM VILLANYRA TERVEZTÉK
A sajtótájékoztatón szó volt még a képviselő-testület által meghozott és sokakat irritáló határozatról is, miszerint a távfűtési hálózatról lecsatlakozni óhajtó fogyasztók továbbra is kénytelenek kifizetni az általuk korábban elfogyasztott hőenergia 20 százalékát. Ennek kapcsán Varga Viktor gazdaságfejlesztéssel foglalkozó községi tanácstag emlékeztetett arra, hogy ez a hozzájárulás egykoron 30 százalékos volt, egy időben pedig eltörölték, de mivel nagyon sok panasz érkezett azokból a lakótömbökből, amelyekben többen is lekapcsolódtak a rendszerről, s kérték, hogy állítsák vissza ezt a hozzájárulást, ezért megtették. A távfűtésről lekapcsolódók ugyanis villanyárammal kezdtek el fűteni, s ezzel nagyban leterhelték a lakóépületek hálózatát, amelyeket nem ilyen nagy fogyasztásra terveztek. A terhelés hatására a vezetékek felmelegedhetnek, s akár súlyos balesetet is okozhatnak. Másrészt jogos a távfűtést továbbra is használók azon észrevétele, hogy a falakban futó csövek valamennyire felmelegítik a lekapcsolt háztartásokat is, s ezt a hőenergiát lényegében a távfűtést továbbra is felhasználóknak kell kifizetniük.
