Bár a koszovói helyhatósági választások tegnap megtartott második köre nagyobb incidensek nélkül zajlott, néhány rendőrségi akció mégis fokozta egyesek kedélyét. Ljubinko Karadžićot, a gračanicai ideiglenes hatalom elnökét reggel kilenckor állította elő a rendőrség, és nagyjából két órán át tartották benn a rendőrállomáson. Karadžić a rendőrállomást elhagyva közölte: fogalma sincsen, hogy miért vezették be.
– Magyarázat nélkül vezettek be, és magyarázat nélkül engedtek szabadon. Egyedül azt mondták, hogy valaki névtelenül feljelentett a rendőrségen, azt azonban nem árulták el, hogy milyen indokkal. Hiszem, hogy egyetlen célja volt a bekísérésemnek: megrémiszteni a szavazókat – nyilatkozta Karadžić.
Fotó: Beta
Szintén Gračanicában a kora délutáni órákban a Szerb Lista két aktivistáját vitte be a rendőrség. Milica Stojanović, a Szerb Lista sajtófelelőse elmondta, hogy a rendőrök informatív beszélgetés céljából vezették be a két aktivistát. Stojanović szintén abbéli véleményének adott hangot, hogy a koszovói rendőrség megkísérelte megfélemlíteni a polgárokat. A késő délutáni órákban pedig Štrpcében vezették be a rendőrállomásra a Szerb Lista két aktivistáját.
Hashim Thaçi koszovói kormányfő mindennek ellenére szabályosnak értékelte a választásokat.
– Hiszem, hogy üzenetünk egyértelmű lesz: a koszovói helyhatósági választások szabadok, demokratikusak, igazságosak és átláthatóak. Egyedül ez méltó az új Koszovóhoz, az európai Koszovóhoz, és egyedül ezen az úton járva építhetünk biztonságosabb és jobb jövőt a koszovóiaknak – fogalmazott Thaçi.
Hasonlóan hangzott Atifete Jahjagának, Koszovó államfőjének az értékelése, aki rámutatott, hogy a helyhatósági választások jelentik a legkomolyabb vizsgát demokráciából Koszovó számára.
A 25 önkormányzat 594 választókörzetének 816 szavazóhelyén délután három óráig a polgárok 27,92 százaléka, vagyis mintegy 329 ezer személy szavazott. Addig 28,14 százalékkal Pristinában volt a legnagyobb a részvételi arány. Délután háromig Partešben a szavazópolgárok 15,52 százaléka, Klinában 15,26 százalékuk, Štrpcében 11,5 százalékuk, Gračanicában pedig 10,68 százalékuk szavazott. Kosovska Mitrovica északi részében déli tizenkét óráig a szavazópolgárok 4,65 százaléka járult az urnák elé. A választások első köréhez viszonyítva ezúttal kisebb volt a részvételi arány.
A többnapos huzavonát követően a voksolás napjára végül sikerült eldönteni, hogy a Kosovska Mitrovica-i szavazatokat helyben számolják, és nem Kosovo Poljéban, mint azt két héttel ezelőtt tették, a megismételt választásokat követően. Ezt főleg Krstimir Pantić, a Szerb Lista Kosovska Mitrovica-i polgármesterjelöltje üdvözölte, mert mint mondta: így kevesebb a lehetőség a visszaélésekre. Pantić egyébként nem kételkedett benne, hogy a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben felülkerekedik ellenfelén, Oliver Ivanovićon, a Szociáldemokrata Párt jelöltjén. Ivanović szintén optimistán állt hozzá a témához, és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ő szerzi majd meg a szavazatok többségét.
Ranđel Nojkić, a Szerb Megújhodási Mozgalom koszovói szervezetének elnöke sem tartotta reálisnak Pantić optimizmusát, és közölte, hogy a Szerb Lista feltehetőleg nem fogja megszerezni az abszolút többséget, ezért koalícióra kell majd lépnie valakivel. Ugyanakkor akárki is győzedelmeskedik, úgy tűnik, hogy Koszovóban az eddigiekhez képest egészen más, egy sokkal normálisabb klíma van kialakulófélben, jegyezte meg Nojkić.
A választások napján a rendért több mint 5 ezer rendőr felelt. A szerbek lakta Észak-Koszovóban valamivel több, mint háromszáz rendőr volt a terepen. Az EULEX és a KFOR illetékesei ehhez kapcsolódóan elmondták, hogy egész Koszovó területén felügyelik a rendet, Észak-Koszovóban azonban valamelyest kifejezettebben lesznek jelen képviselőik.
A Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának (ENEMO) nagyjából 50, az Európai Uniónak mintegy 70, a Cselekvő Demokrácia elnevezésű civil szervezetek szövetségének pedig 1600 megfigyelője felügyelte a szavazás szabályosságát.
A szavazással egy időben Sir Ivor Anthony Roberts, Nagy-Britannia valamikori nagykövete kifejtette, hogy a koszovói kérdést csakis két módon lehet megoldani: Koszovó területének a felosztásával vagy Szerbia és Koszovó bizonyos területeinek a felcserélésével.
A Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás kedvező lépés volt, ugyanakkor a fenntartható megoldás a területcserében rejlik, magyarázta Roberts, aki szerint ezt követően Koszovónak meg kellene engedni, hogy egyesüljön Albániával.
Nem csak Londonban vagy Washingtonban ismerik el Szerbia igyekezetét, hanem az Európai Unió szinte összes országában, emelte ki Roberts.
– Geostratégiai szempontból Szerbia fontos Európa számára. A Nyugat-Balkán országainak európai uniós csatlakozása az egyetlen megoldás, hogy ezek az országok rendezett vezetés alá kerüljenek, és jószomszédi viszonyokat ápoljanak egymással. Ugyanez történt az uniós projektum kezdetén Németország és Franciaország tekintetében, hiszen a két ország az azt megelőző hetvenöt évben három véres háborút is folytatott egymás ellen. Véleményem szerint nemzetközi konferenciát kellene összehívni a Balkán témájában, ahol megvitathatnánk az országhatárok újrarajzolásának a lehetőségeit. Hiszem, hogy ezzel hosszútávon a jelenleginél sokkal stabilabb országok jöhetnének létre – fogalmazott Roberts, aki Horvátország és Szerbia hágai pereire is kitért, mondván, hogy ezeknek nem sok értelmét látja.
