Szerbiában a hiteltörlesztés késése miatt közel ötszáz ház, illetve lakás lakóit fenyegeti kilakoltatás, miután a bankok értékesítik a szóban forgó ingatlanokat. A hiteligénylők a rossz gazdasági viszonyokra panaszkodnak, a gazdasági szakértők szerint a hazai ingatlanpiac irreálisan magas árai okozzák a legnagyobb gondot a vásárlóknak, illetve a hitelélvezőknek. A bankok képviselői igyekeznek elkerülni a kényszereladást, hiszen ez számukra is veszteséges folyamat.
A hiteltörlesztés késedelme miatt közel ötszáz házat és lakást tulajdonítottak el a bankok Szerbiában. A Nemzeti Lakáshitel-biztosító Társaság adatai szerint általában minden tizedik lakást sikerül a bankoknak eladni, amelyek kényszerintézkedés alá kerülnek – olvasható az SZRT internetes oldalán.
Az illetékesek nem szívesen beszélnek erről a jelenségről, a Szerbiai Rádió és Televízió stábjának is leginkább azok a banki alkalmazottak nyilatkoztak, akiknek nincsenek a lakáshitel-törlesztéssel kapcsolatos problémáik.
Miroslav Rebić, a Societe Generale Bank végrehajtó bizottságának tagja kifejtette, hogy mielőtt a hitelezők a kilakoltatáshoz, illetve a kényszerintézkedéshez folyamodnának, először megpróbálják kideríteni, hogy milyen okokból képtelen a hitelélvező a törlesztésre. Ha lehetséges, megtörténik az adósság átütemezése, átmeneti kegyelmi időszak, vagy más hasonló megoldás is elképzelhető, hogy a kellemetlen helyzetbe került ügyfeleknek legyen esélyük a hiteltörlesztésre.
Egyébként elmondható, hogy a kényszerintézkedések eddigi tapasztalatai szerint az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel vagy eredménytelenül zárhatók le. Emellett hosszú és költséges pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt az egyéb behajtási stratégiákkal szemben.
Dejan Gavrilović, az Efektiva Hiteligénylő Egyesület egyik tagja szerint a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok a felelősek az előállt helyzetért.
– A legnagyobb probléma az – mondja –, hogy egyre többen maradnak munka nélkül, ami a törlesztéseket még inkább ellehetetleníti. Azok sincsenek kedvezőbb helyzetben, akiknek megmarad a munkahelyük. Mivel a dinár árfolyama nem követi az euró árfolyamának változását, a dolgozók dináralapú fizetéseikből egyre nehezebben tudják kifizetni az euróalapú lakáshiteleket.
Egyébként, egy 50 ezer eurós hitelre, amelynek visszafizetési ideje 30 év, a bankok összesen 20 ezer eurós kamatot számolnak fel.
Ruža Ćirković gazdasági témákkal foglalkozó újságíró szerint tovább nehezíti a hiteligénylők helyzetét az, hogy a hazai ingatlanpiac sohasem alkalmazkodott az éppen aktuális gazdasági helyzethez. Megemlíti, hogy a szerb fővárosban hasonló áron lehet lakáshoz jutni, mint például Münchenben, annak ellenére, hogy Belgrádban az átlagfizetés 40 ezer dinár, míg a bajorországi városban kétezer euró.
A Nemzeti Lakáshitel-biztosító Társaság illetékesei szerint a lakáshitel törlesztésének problémája nem igazán elterjedt jelenség, még a mai nehéz gazdasági helyzet ellenére sem. Megjegyezték, hogy eddig közel ötszáz hiteligénylőn sikerült segíteniük, és mindössze csak ötven esetben került sor az ingatlan eladására.
Az ingatlanpiaci szakértők azt tanácsolják a hiteligénylőknek, hogy fizetésképtelenség esetén, keressék fel hitelezőiket és jelezzék azt nekik. Ha nem sikerül megállapodniuk a törlesztéssel kapcsolatosan, ne várják meg, hogy a bankok kényszerintézkedésekhez folyamodjanak, hanem saját maguk próbálják meg az eladást, hiszen így sokkal kedvezőbb áron adhatják el ingatlanjukat mint a hitelező.
